Ahol nemcsak olaszrizlingből készül bor
Rizlingországban meglátogathatod a vendégszerető pincéket, beleláthatsz szőlőtermesztés hagyományába, a kis borospincék teraszán jó borokat kóstolhatsz és tartalmas beszélgetéseket folytathatsz a borászokkal. Emlékezetes utazásra számíts!
A Balaton-felvidéki borvidék egy titkos csendhelye
A Keszthelytől alig tíz percre fekvő Rezi szőlőhegy nemcsak egy dombvonulat a Balaton-felvidék és Zala megye határán, hanem egy külön kis világ, amelyet a helyiek csak úgy emlegetnek: Rizlingország. Ez a név nem véletlen. Az olaszrizling már évtizedek óta meghatározó fajtája a környéknek, az ország más borvidékeihez képest mégis egyedi karaktert ölt magára.
A térség kivételes mikroklímával rendelkezik: a déli fekvésű domboldalak kiválóan alkalmasak szőlőtermesztésre, az Alpokhoz való közelség miatt az átlagnál csapadékosabb a terület. A közeli Balaton és a Zalai-dombság hatása kiegyensúlyozott páraviszonyokat, hűvösebb éjszakákat, hosszabb érési időt biztosít – ezek mind hozzájárulnak a borok finom savszerkezetéhez és illatgazdagságához.
A Rezi szőlőhegy különlegessége abban is rejlik, hogy itt nem ipari mennyiségű, hanem kis tételes, kézműves borászatok működnek. A borászok személyesen gondozzák a tőkéket, kóstolnak, erjesztenek, palackoznak és mindenkinek megvannak a maga sajátos szőlőtermesztési és borkészítési praktikái. A klasszikus fajták – olaszrizling, szürkebarát, kékfrankos – mellett egyre többen telepítenek különleges vagy régi magyar fajtákat, mint a nektár, a zengő vagy a rozália.
Három pincészet Rizlingországból
Látogasd meg őket akár egyesével, akár egy bortúrára felfűzve! A pincészetek egymáshoz közel helyezkednek el, így mindenhol megkóstolhatod az adott pincészet különlegességét. A látogatáshoz előzetes időpontegyeztetés szükséges.
Bakos Pincészet – Zongorától a rizlingig, Reziről a világnak
Ha egy pohár bor mellé történetet is keresel, a Bakos Pince a tökéletes helyszín. Bakos Rezső zongoraművészként bejárta a világot, majd hazatérve Reziben telepedett le, hogy szenvedélyét – a bort – zenével, vendégszeretettel és saját kézzel készített fogásokkal egészítse ki.
Rezső - aki 9 évesen készítette első borát nagyapja támogatásával - a borászatot nemcsak mesterségként, hanem komplex gasztronómiai élményként értelmezi. A borkóstolókon személyesen vesz részt, zenél, mesél, főz, miközben saját boraival kínálja vendégeit.
A borok alapját saját telepítésű és örökölt ültetvények adják Rezi különböző dűlőiben, eltérő adottságú talajokon, de ugyanazzal a gondossággal művelve. Az ültetvényeket bio szemlélettel gondozza: nincs gyomirtó, sem felszívódó permet, és minden zöldmunka kézzel történik. A borok – olaszrizling, irsai olivér, cabernet sauvignon, kékfrankos – részben tölgyfahordóban, részben acéltartályban érnek, modern technológiával támogatott, mégis hagyományos módszerekkel készülnek.
A pincészet 2025-ben ismét elnyerte a Rizlingország Bora címet a 2024-es évjáratú Rezi Rizling Barnabás borával.
Elérhetőség:
Czimondor Pincészet – Szőlőművelés a természettel összhangban
A Czimondor István belenőtt a borász mesterségbe, ugyanis már felmenői is szőlővel foglalkoztak itt, a Rezi szőlőhegyen. Így nem csak a jelenlegi területeket, de a természet szeretetét, a szőlőtermesztés hagyományát és a borkészítés alapjait is a családtól örökölte.
A pince kínálatában megtalálható az elmaradhatatlan olaszrizling, de muskotály, szürkebarát, rozália és kékfrankos is gazdagítja a palettát.
A borok egy része tartályos, más része fahordós érlelésű. István minden fajtából csak annyit készít, amennyit gondosan el tud látni – így a borok mindig friss évjáratból, kis tételben, jó ivású formában kerülnek a palackba. A kínálat évjáratonként változhat, de az alapfajták rendszeresen elérhetők.
A Czimondor Pincészet boraiban ott van Rezi színe-java – és ha megkóstolod, meg is érzed.
Elérhetőség:
Az ősi Pannon-tó öröksége
Képzeld el, hogy a Balaton helyén egykor egy hatalmas, ezer méternél is mélyebb tó hullámzott – négyszázszor nagyobb területen! A Pannon-tó története nemcsak lenyűgöző földtani múlt, hanem ma is formáló erejű örökség: ásványkincseink, termékeny talajaink, sőt egyes legendák is innen erednek. Fedezd fel, hogyan változtatta meg a Dunántúlt egy ősi tó, amely örökre nyomot hagyott!
Egy évmilliókon át hullámzó beltenger
A gigászi méretű – legnagyobb kiterjedése idején a Balatonnál több mint négyszázszor nagyobb területű –, egykori Pannon-tó vize évmilliókon (kb. 12 – 8,5 millió évvel ezelőtt) keresztül hullámzott térségünkben is.
A környező hegységek kiemelkedése következtében a víztömeg fokozatosan elzáródott a világtengerektől, vize fokozatosan kiédesedett, majd medencéje lassan feltöltődött üledékekkel.
Elzártságának köszönhetően élővilága egyedi volt, számos bennszülött (endemikus) fajjal.
A Pannon-tó születése: nem egyik napról a másikra
A Pannon-tó tehát nem a semmiből született, nem egy szempillantás alatt jelent meg a Kárpát-medencében: évmilliók alatt, jóval nagyobb víztestekből záródott el, elsősorban a tektonika örökös, lassú táncának és a csapadékviszonyok változásának köszönhetően.
Születése „dátumának” azt tekinthetjük, amikor önálló, a világterektől szinte teljesen elzárt víztestként jelent meg a földtörténet színpadán.
Mély vizek és változatos partok
Mélysége bizonyos helyeken meghaladta az ezer métert, másutt természetesen sekélyebb részek helyezkedtek el: lagúnák, folyódelták és elszigetelt kis tavak változatos vízivilágot hozhattak létre.
A tó magasabb vízállásainak idején a hegységperemeken sziklás partszakaszok alakultak ki, melyek nyomait sok helyen, például a Keszthelyi-hegységben és a Mecsekben is megtalálták.
A feltöltődés kora – a Pannon-tó „kivonulása”
Nagy kiterjedése és mélysége ellenére a főleg Alpi–Kárpáti hegységperemek felől beömlő folyók, iszonyatos mennyiségű hordalékot szállítva feltöltötték, és kb. 6,5 millió év alatt „lekísérték a színpadról”.
Mit hagyott maga után?
Ebből a hordalékból keletkeztek a ma ismert, javarészt homokból, agyagból és kőzetlisztből álló pannon képződmények – amelyek fontos ásványi nyersanyagokat (pl. kőolajat), illetve víztartó rétegeket is rejtenek – meghatározóak a Dunántúl felszínének jelentős részén, így a Zalai-dombság területén is.
A Dunántúlon számos helyen megtalálható pannon Somlói Formáció agyagmárgás, lemezesen rétegzett kőzetliszt és finom-aprószemű homok üledékein termékeny talaj képződött.
E pannon formáció rétegeiben akár a mondavilágból ismert ún. „tihanyi kecskekörmöt” is megtalálhatjuk, amely valójában egy kagylófaj (Congeria ungalacaprae) koptatott héjmaradványa.
Az utolsó tavak és a búcsú
Érdekesség, hogy a tófeltöltés dandárját elvégző nagyobb folyók irányultsága (ÉNy, É, ÉK felől folytak) miatt a Pannon-tó dél–délkelet felé töltődött fel: gyorsított filmfelvételként elképzelve, mintha kivonult volna mai Magyarország területéről.
Emiatt kisebb tavak még nagyon sokáig léteztek a mai horvátországi Szlavónia és Észak-Szerbia területén, de ezek – merőben más méretük, jellegük és faunájuk lévén – nem tekinthetők az egykori Pannon-tó utódainak.
Takács Zsolt Pincészete - Utazás a 18. századba
A Takács Zsolt Pincészete vagyis az akkoriban a felmenői által művelt területen még a Festetics-család is megfordult. Az ősök már a 18. században bort készítettek a Rezi szőlőhegyen. A tudás apáról fiúra szállt, ma Zsolt, a nyolcadik generáció viszi tovább a hagyományt, és mindent megtesz, hogy a családi örökség ne csak fennmaradjon, de új szintre is lépjen.
A mindössze 1 hektáros birtok kézi műveléssel, baráti és családi segítséggel működik, Zsolt pedig nemcsak borászként, de a Rezi szőlőhegy lelkes mesélőjeként is helytáll.
A pincészet zászlóshajója a Nektár bor, mely különleges, hungarikum minősítéssel rendelkező fajta, és amiből száraz és félédes változat is készül. A borászat további kínálata is izgalmas: a Zengő, a Tramini, a Chardonnay, a Kékfrankos mind felfedezésre vár. A borok modern eszközökkel, de hagyományos, természetes eljárással készülnek, a Rezi szőlőhegyre jellemző talaj adottságok és mikroklíma karakterét hordozva.
Elérhetőség:
Képzeld el, hogy ahol ma a Keszthelyi-hegység dolomitos bércei emelkednek, ott egykor trópusi tenger hullámzott. A táj, amit öröknek hiszünk, valójában csak vendég a földtörténet színpadán. Hogyan lesz a trópusok sekély vízéből magyar hegyvidék? Miért repedezik a dolomit? És hogyan hat ez ma a helyi gazdálkodásra? Utazz vissza évmilliókat – egy különleges, kőzetekbe írt történetbe.
A felszín: csak látszólag állandó
Hegység, síkság, sziget, tenger, folyó, tó: csupa olyan fogalom, melyek egy emberi élethez képest tűnnek állandónak, de a Föld szemszögéből némelyikük csupán pillanatokra felvillanó képek.
A bolygónkat felépítő kőzetek folyamatosan mozgásban vannak.
A megfőtt tojáson lévő összetört héjdarabokhoz hasonlatosan a földfelszín egészét kitöltő kőzetlemezek soha véget nem érő utazásban vannak az alattuk lévő képlékeny anyag segítségével.
Bizonyos részeik egymásra, egymás alá torlódnak vagy üledékek felgyűrődésével hatalmas hegyláncokat hoznak létre, de a kőzettömegek lesüllyedésével árkok, akár tavak, sőt tengerek medencei is kialakulhatnak.
Így fordulhat elő az, hogy a felszínből kiemelkedő Keszthelyi-hegység fő kőzetanyagát jelentő dolomit és mészkő egy olyan – innen több ezer kilométerre fekvő – egykori trópusi tenger sekély vizeiben ülepedett le, mely már több tízmillió éve nem is létezik.
Olyan látvány fogadná a képzeletben arra utazót, mint amilyen ma a Bahamák paradicsomi állapotokat idéző térségében tárul elénk.
Északon vulkán, délen trópusi tenger emléke
Míg a Keszthelyi-hegység északi tömbjét a fiatal (mindössze néhány millió éves) vulkanikus kőzetek határozzák meg, addig délen (így Rezi, Cserszegtomaj közelében is) javarészt jóval idősebb, a fentebb említett trópusi tengerekben keletkezett dolomitot találunk.
Az Alpokban is nagy területen előforduló ún. Fődolomit képződményei mellett foltszerűen találjuk meg a több mint 200 millió éve képződött Rezi Dolomitot.
A Keszthelyi-fennsíkot észak–déli irányú völgyhálózat és mikrotektonikus törésvonalak szabdalják. A sekély termőréteg és a változatos domborzat miatt a terület több mint 70%-ban erdősült.
A karsztos felszín egész évben vízhiányos, sajátos ökológiai jellemzőkkel.
A fennsíkot hegyközi medencék tagolják, és mélytörések határolják (pl. Hévízi- és Edericsi-törés). A szerkezeti vonalak miatt szeizmikusan érzékeny terület.
A mai tájhasználat természeti alapja
A repedezett, aprózódásra amúgy is hajlamos dolomit kőzetanyagának lejtőtörmelékén kialakult talajok jelentik az itteni tájhasználat egyik természeti alapját.
Termelőink közül néhányan a Keszthelyi-fennsík nyugati peremén gazdálkodnak, amely tevékenységet itt alapvetően meghatározza a 350–440 m magas sasbércekből – vetődések által határolt, kiemelkedő rögökből – álló fennsík közelsége.
