Kézműves szörpök tartósítószer nélkül
Alsópáhok egyik csendes udvarában, egy kisüzemi műhelyben készülnek a Millu Manufaktúra szörpjei, melyek élénk színe nem az aromának, hanem a valódi gyümölcsöknek köszönhető. Nagy Csilla nem egy régi családi hagyományt követ, hanem újrakezdésként választotta a szörpkészítést, amelyhez szakmai megalapozottság is társul. Csilla ugyanis eltökélte, hogy szörpjeibe nem tesz tartósítószert és igyekszik megtartani a gyümölcsökben rejlő vitaminokat, ezért képesítést szerzett. A 14 féle zamatos szörpöt kortyolva az az érzésed támad, mintha magába gyümölcsbe harapnál.
Kalandvágyból szörpkészítés szakmai alapokon
Csilla saját filozófiájának köszönhetően kezdett bele a szörpkészítésbe, ugyanis vallja, hogy 7 évente érdemes szakmát váltani, valami új dologba kezdeni, ami a korábbiaktól teljesen eltérő is lehet. Volt már piackutató, dolgozott az egészségügyben, kiskereskedelemben, vendéglátásban, ahogy ő fogalmaz “Épphogy harangot nem öntöttem még.”
Az újabb hét év 2024-ben kezdődött, amikor Csilla belefogott a szörpkészítésbe újdonsült otthonában, Alsópáhokon.
Csillát nemcsak az ízek iránti vonzalom hajtotta, hanem a szakmai megalapozottság is: tartósítóipari technikus képesítést szerzett, hogy úgy tudjon tartósítószer-mentes, mégis magas minőségű, hosszú ideig elálló kézműves szörpöket készíteni, hogy a felhasznált gyümölcsök nem veszítik el beltartalmi értéküket.
Mintha egy friss gyümölcsbe harapnál
Csilla a szörpök legtöbb alapanyagát hazai forrásból szerzi be. Az alma, eper és fekete szeder a közeli Bókaházáról, egy őstermelőtől érkezik a műhelybe, a bodzát pedig Csilla maga gyűjti májusban, távol a forgalomtól, tiszta erdei területekről.
Szinte minden gyümölcs frissen kerül feldolgozásra, hiszen nem velőt vásárol, hanem maga préseli és passzírozza az alapanyagot.
A szörpök forrón, de tartósítószer nélkül kerülnek az üvegekbe. Csilla a sűrű sziruphoz kevés vizet ad hozzá – sok íznél egyáltalán nem –, ezért a szörpök állaga különösen gazdag, ízük intenzív. A gyümölcstartalom elérheti akár a 60%-ot is, ami jóval meghaladja a jogszabályi minimumot. Csilla ragaszkodik a rostok jelenlétéhez is: ahol nem zavaró (pl. meggy, ribizli), ott benne marad a gyümölcshús – nemcsak az íz miatt, hanem mert értékes tápanyag.
14-féle íz két világ találkozásából
A kínálat két fő vonalra oszlik: a klasszikus hazai gyümölcsökből készült szörpökre – alma, eper, málna, meggy, ribizli, szeder, bodza – és a különlegesebb, nyári frissítőkre, mint lime, narancs, grapefruit-gyömbér, mangó.
Az egzotikus ízvilágnál is fontos a természetesség és a minőségi alapanyag beszerzése: Csilla maga facsarja a citrusokat, nem használ aromát, a gyömbér például főzetként kerül a szörpbe.
Az ízek alaprecept szerint készülnek el, de a végleges formájukat kóstoltatás után nyerik el. Csilla célja nem a tömegtermelés, hanem a megbízható, ismételhető minőség biztosítása.
Termékismertető
Alma, eper, feketeszeder szörp: három klasszikus, újragondolva
Csilla az alma, eper és fekete szeder szörpökhöz a gyümölcsöt a közeli Bókaházáról szerzi be, amelynek köszönhetően ebben a három ízben benne van a térség íze és zamata. A gyümölcsök gondos válogatáson esnek át, mielőtt az üstbe kerülnek. Mivel Csilla nem használ tartósítószert, ezért fokozottan figyelni kell arra, hogy a gyümölcsök között ne legyen már túlérett vagy esetleg romlásnak induló példány, mert az kért tehet az egész főzetben. A friss gyümölcsök azon nyomban, tökéletesen éretten kerülnek feldolgozásra.
Az almaszörp aranylóan áttetsző, tiszta és friss. Íze lágyan édes, enyhén savas – az igazi, frissen harapott alma zamata köszön vissza minden kortyban. Könnyed és jól iható, szódával hígítva szomjoltó klasszikus, melegen pedig gyengéden fűszeres hatású, akár egy almás tea.
Az eperszörp világospiros, sűrű, telt – már a színe is jelzi, hogy igazi gyümölcsből készült. Illata intenzív, az íze édes, mint a frissen szedett eper.
A feketeszeder szörp sötétbordó, mély tónusú, elegáns ital. Zamata karakteres, kissé fanyar, mégis telt és lekerekített. Ez a szörp azoknak való, akik szeretik, ha egy íz mélyebb, gazdagabb – benne van a fekete szeder természetes vad aromája.
Mindhárom szörpben közös, hogy sem színezéket, sem aromát nem tartalmaznak. Az összetevők között csak a gyümölcs, egy kevés cukor, és a gondos kézi feldolgozás szerepel.
A termékeket megvásárolhatod:
- Hévízi Termelői Piac
További információ és elérhetőség:
- Telefonszám
Tudtad, hogy a Dunántúl aranyat érő talajai valójában a jégkorszaki szelek ajándékai?
A lösz nem csupán egy poros földtani fogalom, hanem egy olyan „ősi recept”, amelyből a Kárpát-medence egyik legtermékenyebb talaja született. Ahol most szőlőművelés folyik és madarak fészkelnek löszfalakban, ott egykor szélviharok szállították a sárga port – évezredeken át. Ismerd meg, hogyan alakította át ez a különleges üledék a tájat, és miért életbevágó jelentőségű ma is, a fenntartható gazdálkodás szempontjából.
A lösz – amelynek neve a német lose (laza) szóból ered – üledékei a pleisztocén korban (2,58 – 0,01 millió évvel ezelőtt) keletkezett, főként a jégkorszakok idején.
Ez egy finom szemcséjű, sárgás színű üledék, amelyet a szél szállított és halmozott fel több tízezer év alatt. Kialakulásában az egykor Skandináviát beborító jégpajzstól délre található (periglaciális) környezet, a száraz, hideg klíma és a növényzet hiánya játszottak szerepet.
Az időnként tomboló szelek szárnyán idekerült poranyag forrásai a jégkorszaki folyók árterei és a száraz puszták voltak. A lerakódott por idővel meszes kötőanyaggal cementálódott, így alakult ki a lösz, amely jellegzetes függőleges repedésekkel rendelkezik.
Fontos kihangsúlyozni, hogy a pleisztocén nem magát a jégkort vagy jégkorszakot jelöl. Ezen koron belül voltak eljegesedési fázisok és (akár a mainál is) melegebb periódusok, ezeken belül pedig szintén előfordultak rövid hideg, meleg időszakok.
A táj formálása – a lösz öröksége
A lösz nagyon sajátságos formakinccsel ajándékozta meg a Kárpát-medencét, de főleg a Dunántúlt.
A meredeken leszakadó, akár 10 métert is elérő löszfalak, az egyedi élőhelyet (pl. a védett gyurgyalag, partifecske) is jelentő löszüregek, a szőlőhegyeket barázdáló többszáz éves löszmélyutak és a peremükön foncsorodó gyökerek mind-mind hozzátartoznak a földtörténeti múlt és a különböző földtani képződmények (kőzetek) által meghatározott, a számunkra oly kedves és karakteres tájképhez.
Termékenység és vízgazdálkodás
Löszös területeinken igen termékeny talajok képződtek; egyes termelőink termőterülete is löszfolton található.
Ez a tény már önmagában kitűnő alapját jelenti az itteni gazdálkodásnak, mégpedig nem csupán az üledéken képződött talajok termékenységének (magas humusztartalmának) köszönhetően, de a lösz kitűnő vízháztartása miatt is: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a függőleges pórusoknak köszönhetően a szárazabb időszakokban is megfelelő mennyiségű víz lehet jelen a talajszelvényben.
Mai párhuzamok – por a Szaharából
Érdekesség, hogy bizonyos értelemben a napjainkban egyre gyakrabban a térségünket is elérő szaharai eredetű, szél által szállított finom poranyag is tekinthető löszképző nyersanyagnak.
