Szupergyümölcs Bocföldéről
Bocfölde határában, egy csendes, középkötött talajú domboldalon különleges narancssárga bogyók érnek szeptemberre. Itt működik a Kiss Homoktövis családi gazdaság, ahol nemcsak termesztik a homoktövist, de saját kezűleg dolgozzák is fel minden részét – levet, lekvárt, olajat készítenek belőle. A munkát ketten végzik: Kissné Lakatos Márta és Kiss Károly, akik gyerekeik ötlete nyomán váltották a korábbi állattartást homoktövis-termesztésre.
Állattartásból növénytermesztés
A Kiss család 2015-ben döntött úgy, hogy nem folytatják az állattartást, hanem kihasználják a meglévő területükben lévő más lehetőségeket. Három gyerekük ötlete nyomán esett a választás a homoktövisre. A homoktövis ugyanis jól bírja a zalai dombvidék klímáját, emellett egy nem szokványos, értékes vitaminokban gazdag növény, ami hazánkban nem tömegtermék.
Mártáék az első töveket egy ismerőstől szerezték be, majd a termőre fordult növények gyümölcseit feldolgozták, amivel a piacra először 2017-ben mentek ki, 2018-ban már fesztiválokon is árusítottak.
A magas C-vitamin tartalmú bogyókért meg kell küzdeni
A homoktövis nem kényes növény, betakarítása és feldolgozása azonban kihívást jelentő munka, nem is való mindenkinek.
A homoktövis gyümölcsét nem lehet gépekkel szüretelni. A bogyók aprók, sűrűn nőnek, és tüskés ágak között bújnak meg, ezért Mártáék kesztyűs kézzel, metszőollóval vágják le az ágakat, amelyek fagyasztóládába kerülnek, hogy a bogyók könnyebben leperegjenek az ágakról.
A feldolgozás során a gyümölcs minden részét, de még a levelét is hasznosítják: a húsából lé és lekvár készül, a héjat szárítják és őrlik, a magból hidegen sajtolt olajat nyernek ki, a leveléből pedig tea készül. A homoktövis így nemcsak magas C-vitamin tartalma miatt szupergyümölcs, hanem fenntartható is a termesztése, hiszen szinte minden porcikája feldolgozható.
Minden része érték
A Kiss Homoktövis termékek kizárólag a saját ültetvényről származó, fagyasztott homoktövisbogyóból készülnek.
Mártáék legelőször frissen préselt, 100%-os homoktövislével jelentek meg a piacon, amit egyébként minden piacnap előtt tényleg frissen préselnek bocföldei műhelyükben. Majd a termékpaletta a homoktövis őrleménnyel és a homoktövismag olajjal bővült.
A kínálat kuriózuma pedig a homoktövis lekvár, ami kellemesen fanyar, nem túl édes íze miatt sokak kedvence lett.
A hidegen sajtolt homoktövis magolaj egy narancsos-barna színű olaj, külsőleg és belsőleg egyaránt alkalmazható. Legjobban salátákra öntve élvezheted az ízét. Napi egy mokkáskanállal fogyasztva rendkívül jótékony hatással van a szemre, bőrre, hajra és körömre. Natur krémekbe cseppentve kozmetikumként is használhatod magas E-vitamintartalomma miatt ráncfeltöltő hatása van.
Míg a homoktövismag őrlemény citrusos ízvilágot ad a süteményeknek, de keverheted joghurt és zabkásába is.
Ha kíváncsi vagy, benézhetsz
A gazdaságot a Zalaegerszeghez közeli Bocföldén találod. Bár a portán nincs állandó látogatási lehetőség, de előzetes egyeztetést követően Mártáék szívesen fogadják az érdeklődőket és megmutatják az ültetvényt, sőt helyben még vásárolni is tudsz.
Termékismertető
Homoktövis lekvár – fanyar, természetes, vitaminban gazdag
Márta lekvárja 80% homoktövisből és 20% almából készül. Az alma a markáns savanyúság finom ellensúlyozásához illetve a sűrítéshez kell, hiszen a cél nem az, hogy egy hagyományos lekvár édességű termék készüljön. A hangsúly egy olyan egészséges termék előállításán van, amiben megmaradnak a vitaminok és nem a cukor édessége dominál.
A bogyók szüretelése után, és a fagyasztást követően készül a lekvár. lefagyasztják. Márta főzés helyett csak párolja a bogyókat, amit apró szemű szitán passzíroz át, hogy a magok és a héj ne kerüljön a lekvárba. Majd az alapot almával és kevés nyírfacukorral édesíti, és pektin hozzáadásával állítja be a megfelelő sűrűséget. A massza kíméletes hőkezelést kap, hogy a homoktövis magas vitamintartalma megmaradjon.
Az eredmény egy enyhén sűrű, kellemesen fanyar lekvár, amely tökéletes reggeli pirítóson, natúr joghurt mellé, palacsintába vagy akár sajttálhoz is.
Ahol a termékeket beszerezheted:
- Hévízi Termelői Piac
További információ és elérhetőség:
- Telefonszám: 06303606480
- 8943 Bocfölde, Kossuth Lajos u. 53.
- Google térkép
Az ősi Pannon-tó öröksége
Képzeld el, hogy a Balaton helyén egykor egy hatalmas, ezer méternél is mélyebb tó hullámzott – négyszázszor nagyobb területen! A Pannon-tó története nemcsak lenyűgöző földtani múlt, hanem ma is formáló erejű örökség: ásványkincseink, termékeny talajaink, sőt egyes legendák is innen erednek. Fedezd fel, hogyan változtatta meg a Dunántúlt egy ősi tó, amely örökre nyomot hagyott!
Egy évmilliókon át hullámzó beltenger
A gigászi méretű – legnagyobb kiterjedése idején a Balatonnál több mint négyszázszor nagyobb területű –, egykori Pannon-tó vize évmilliókon (kb. 12 – 8,5 millió évvel ezelőtt) keresztül hullámzott térségünkben is.
A környező hegységek kiemelkedése következtében a víztömeg fokozatosan elzáródott a világtengerektől, vize fokozatosan kiédesedett, majd medencéje lassan feltöltődött üledékekkel.
Elzártságának köszönhetően élővilága egyedi volt, számos bennszülött (endemikus) fajjal.
A Pannon-tó születése: nem egyik napról a másikra
A Pannon-tó tehát nem a semmiből született, nem egy szempillantás alatt jelent meg a Kárpát-medencében: évmilliók alatt, jóval nagyobb víztestekből záródott el, elsősorban a tektonika örökös, lassú táncának és a csapadékviszonyok változásának köszönhetően.
Születése „dátumának” azt tekinthetjük, amikor önálló, a világterektől szinte teljesen elzárt víztestként jelent meg a földtörténet színpadán.
Mély vizek és változatos partok
Mélysége bizonyos helyeken meghaladta az ezer métert, másutt természetesen sekélyebb részek helyezkedtek el: lagúnák, folyódelták és elszigetelt kis tavak változatos vízivilágot hozhattak létre.
A tó magasabb vízállásainak idején a hegységperemeken sziklás partszakaszok alakultak ki, melyek nyomait sok helyen, például a Keszthelyi-hegységben és a Mecsekben is megtalálták.
A feltöltődés kora – a Pannon-tó „kivonulása”
Nagy kiterjedése és mélysége ellenére a főleg Alpi–Kárpáti hegységperemek felől beömlő folyók, iszonyatos mennyiségű hordalékot szállítva feltöltötték, és kb. 6,5 millió év alatt „lekísérték a színpadról”.
Mit hagyott maga után?
Ebből a hordalékból keletkeztek a ma ismert, javarészt homokból, agyagból és kőzetlisztből álló pannon képződmények – amelyek fontos ásványi nyersanyagokat (pl. kőolajat), illetve víztartó rétegeket is rejtenek – meghatározóak a Dunántúl felszínének jelentős részén, így a Zalai-dombság területén is.
A Dunántúlon számos helyen megtalálható pannon Somlói Formáció agyagmárgás, lemezesen rétegzett kőzetliszt és finom-aprószemű homok üledékein termékeny talaj képződött.
E pannon formáció rétegeiben akár a mondavilágból ismert ún. „tihanyi kecskekörmöt” is megtalálhatjuk, amely valójában egy kagylófaj (Congeria ungalacaprae) koptatott héjmaradványa.
Az utolsó tavak és a búcsú
Érdekesség, hogy a tófeltöltés dandárját elvégző nagyobb folyók irányultsága (ÉNy, É, ÉK felől folytak) miatt a Pannon-tó dél–délkelet felé töltődött fel: gyorsított filmfelvételként elképzelve, mintha kivonult volna mai Magyarország területéről.
Emiatt kisebb tavak még nagyon sokáig léteztek a mai horvátországi Szlavónia és Észak-Szerbia területén, de ezek – merőben más méretük, jellegük és faunájuk lévén – nem tekinthetők az egykori Pannon-tó utódainak.
