自然

A Hévízi-tó élővilága a víz hőmérsékletének és vegyi összetételének köszönhetően egyedi. Magyarország növény-, és állatvilágnak néhány faja csak itt található meg.

Tündérrózsák a tóban

A hévízi tó legkülönlegesebb növényei a tündérrózsák, vagy tavirózsák. A tóban a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba L.var. minor) az őshonos – ami ugyan a tóból szinte már kiszorult, de sokat találhatunk belőle a kifolyón. Az 1800-as évek végén több kísérletet is tettek különféle tündérrózsafajok megtelepítésére, melyek közül az indiai vörös tündérrózsa (Nympaea rubra var. loniflora) virág meghonosítása zárult sikerrel. Az indiai vörös tündérrózsát Lovassy Sándor, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára honosította meg 1898-ban. Azóta a növény igazi jelképévé vált a városnak, ma már több színvariációját is láthatjuk a tóban és a kifolyón.

A vörös tündérrózsáról érdemes tudni, hogy:

  • hazája valójában a trópusi Kelet-India
  • egy-egy tő egy nyáron akár 10-20 levelet is fejleszt
  • a virágok késő éjjel nyílnak és másnap délelőtt csukódnak csak be
  • a virágzás júniustól egészen november végéig tart
  • a virágok nem csak esztétikailag fontosak, de nagy szerepet játszanak a víz lehűlésének fékezésében
  • a fenéken szertekúszó indák pedig a gyógyiszapot védik
  • nagyjából 5 évente új helyet keresnek maguknak a tóban.

Véderdő

Hévízen – főként a tó körül, a sétányokon – sétálva sokféle egzotikus valamint tipikus Magyarországon őshonos fát is láthatunk. Miután a mocsár nagy részét lecsapolta a tó köré erdősávot telepíttetett, melynek már több fontos funkciója is van. Az erdő végi a tavat a szelektől és így a gyors kihűléstől. Védenek továbbá a levegőben terjedő szennyeződésektől, árnyékot adnak, megszűrik a város zaját és nem utolsó sorban oxigént termelnek. A véderdő a városba vezető Festetics alle és a dr. Schulhof Vilmos sétány immár több száz éves fái elválaszthatatlan részét képezik a hévízi élő–világnak, és mikroklímának. A telepített erdő leginkább tiszteletet parancsoló fái a 200 éves platánok, míg legkülönlegesebb egyedei az allét alkotó mocsári ciprusok. Mellettük találhatók kőrisek, bükkök, tölgyek, kínai ősfenyő és még sok más fafaj, melyek biztonságos otthont kínálnak néhány erdei kisállat, mint a mókusok vagy sünök, illetve a fák lombján fészkelő madarak számára.

Változatos állatvilág

A növények mellett a tó állatvilága is igen változatos.  A kisebb, egysejtű vagy szemmel alig látható állatok mellett vagy talán pont a kis állatok nagy száma és az ideális nyári-téli természetes adottságok miatt több nagyobb állatfajnak is otthont ad a Hévízi-tó és környezete. Ilyenek például a vízimadarak, melyek között vannak itt költő vagy itt telelő időszakosan megfigyelhető fajok, de vannak állandó lakók is és olyan madarak, melyek a Kis-Balaton környékéről látogatnak ide át. Egy jó  madármegfigyelő találkozhat vadkacsákkal, kisvöcsökkel, szárcsákkal, füsti - és molnárfecskékkel, szürke gémmel, kócsaggal, kis kormoránnal, néha hattyúkkal, jégmadárra és sok kisebb testű énekesmadárral is.

A meleg víz otthona számos halfajnak, ráknak, békáknak, melyek nagyon jól alkalmazkodtak a termálvíz adta hőmérsékleti és vízösszetételi körülményekhez.

 

Recommended accommodations of heviz.hu