Természeti kincseink

A tó élővilága a víz hőmérsékletének és vegyi összetételének köszönhetően egyedi. Magyarország növény-, és állatvilágnak néhány faja csak itt található meg.

A tó élővilága a víz hőmérsékletének és vegyi összetételének köszönhetően egyedi. Magyarország növény-, és állatvilágnak néhány faja csak itt található meg.

A mikroszkóp alatt...

A hőforrás jellemző növényei a kékalgák, melyek egyes fajait fehérjéjük különleges összetétele tesz alkalmassá a magas hőfokon való életre. A kénbaktériumok is jellegzetes lakói a tónak, képesek a vízből kiválasztott ként a sejtjeikben raktározni. A tóban lakó különböző baktériumtörzsek teszik a tó vizét fertőtlenítő hatásúvá.

A mikromonospórák egy különleges faja is él a tóban, melyet „hévízi mikromonospórának” neveztek el lakóhelye után – mivel korábban még nem találkoztak vele. Erőteljes fehérje és cellulózbontó, így fontos élőlénye a tó víz alatti talajának.

A szintén Hévízen felfedezett sugárgomba faj is különlegesnek mondható: Közép-Európában egyedül itt fordul elő. Sejtjeiben és azok környezetében jódkristályokat halmoz fel.

Szemmel láthatóan...

Bátran mondhatjuk, hogy a hévízi tó legkülönlegesebb növényei a tündérrózsák, vagy tavirózsák. Richard Bright angol orvos-utazó is megemlékezik már a különleges virágokról 1815-ből származó könyvében. A tóban a fehér tündérrózsa az őshonos – ami ugyan a tóból szinte már kiszorult, de sokat találhatunk belőle a kifolyón. Az 1800-as évek végén több kísérletet is tettek különféle tündérrózsafajok megtelepítésére, melyek közül az indiai vörös tündérrózsa virág meghonosítása zárult sikerrel. Az indiai vörös tündérrózsát Lovassy Sándor, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára honosította meg 1898-ban. Azóta a növény igazi jelképévé vált a városnak.

Tudta Ön, hogy

  • a vörös tündérrózsa hazája valójában a trópusi Kelet-India, Bengália?
  • egy-egy tő egy nyáron akár 10-20 levelet is fejleszt?
  • a virágok késő éjjel nyílnak és másnap délelőtt csukódnak csak be?
  • a virágzás júniustól egészen november végéig tart?
  • a virágok nem csak esztétikailag fontosak, de nagy szerepet játszanak a víz lehűlésének fékezésében?
  • a fenéken szertekúszó indák pedig a gyógyiszapot védik?

[Tudjon még többet a titokzatos hévízi tündérrózsákról!]Az 1999-es Zalai Kalendárium így ír róla:
"A hévízi tündérrózsa 100 éve

Meghonosodása óta csodájára járnak


A 100. születésnapját ünnepelte tavaly Hévízen az indiai tündérrózsa. A város jelképét is megtestesítő csodálatos növény honosítása nem ment ugyan könnyedén, de szerencsére sikerült. Gondok persze az óta is akadnak, hiszen a rendkívül „falánk” kártevők támadása ellen folyamatosan védeni kell a virágokat. A megfelelő szereket és módszereket szerencsére sikerült megtalálni, illetve kidolgozni. A tündérrózsa történetéről, védelméről Vincze Tamást, az Állami Gyógyfürdőkórház kertészmérnökét kérdeztük.

- A tündérrózsának amellett, hogy szép, mitológiai múltja van, sőt, szent növényként is tisztelhetjük.
- Az egyiptomi fehér és kék tündérrózsa virága fontos szerepet játszott az egyiptomiak hitéletében. A bőségnek és a jólétnek volt a jelképe, és mint ilyent, Egyiptom királyának és hitvesének, Ozirisznek és Ízisznek szentelték. Ugyanakkor a halálnak, majd az örökké megújuló életnek is a szimbóluma volt. Így a múmiákat kék és fehér tündérrózsa virágokkal koszorúzták. Az egyiptomiak nem csak tisztelték a tündérrózsát, hanem táplálékként is felhasználták; magvait lisztté őrölték és lepényt sütöttek belőle. A tündérrózsa rokona a lótusz a hindu mitológiában az univerzum bölcsője. Amikor az özönvíz elsöpört mindent, a vizek tetején fekvő Visnu köldökéből virágzott elő. Ebből emelkedett ki Brahma, a Teremtő és létrehozta a világot. Visnu lótuszt tart az egyik kezében, ez az a virág, mely a vizek formátlan végtelenségéből teljes pompájával teríti szét szirmait, szimbolizálja a mindenséget. A védák lótusz alakúnak említik az emberi lény legbelsőbb magját, ahol a lélek lakozik, míg a hinduk és buddhisták ahhoz az emberhez hasonlítják, akit nem érintenek meg a világ bűnei. Néhány lótuszvirágnak régebbi szimbolikája van. Az indiai irodalom örökzöld témája a reggeli nap első sugaraira ébredő és kinyíló lótusz. Az irodalmi leírások a szépséges asszonyt is a lótusz részeihez hasonlítják.



- Hévíznek ugyan nem szent növénye, de jelképe a tündérrózsa. Miként is került a tóba?
- A tó növényvilágának leglátványosabb tajgai a tündérrózsák. A század eleji leírásokból, illetve Richard Bright angol orvosutazó 1815-ből származó útikönyvéből tudjuk, hogy a tóban őshonos volt a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba). Ez a hideg vizekben is díszlő, csendesebb vizeinkben majdnem mindenhol megtalálható faj már magában is szép jelenség. A múlt század harmincas éveiben már kísérletet tettek arra, hogy mellette trópusi eredetű tündérrózsákat honosítsanak meg a tóban. A nagyváradi Püspökfürdő meleg vizéből előbb a budapesti Lukács-fürdőbe, majd innen Hévízre telepítették az egyiptomi fehér tündérrózsa (Nyphaea lotus) egyedeit. Ez azonban akkor nem bizonyult maradandónak. 1898 és 1906 között Lovassy Sándor, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára gondolt egy merészet és nagyszabású tündérrózsa-honosítási akcióba kezdett Hévízen. A budapesti tudományegyetem gazdag botanikus kertjének Viktória-házából több trópusi tündérrózsafaj gyöktörzs-darabkáját megszerzett, s azokat az iszapba ültette. Az első esztendőben Lovassy Sándor az egyiptomi fehér és az indiai vörös tündérrózsa hosszú virágú alfajának (Nymphaea rubra) honosításával próbálkozott. Az előbbi növénnyel végzett kísérletek a múlt századihoz hasonlóan ezúttal sem vezettek eredményre, viszont az utóbbi már 1898-ban megmutatta életképességét. A telepítést követő 33. napon, 1898. július 35-én nyílt ki Hévízen az első vörös tündérrózsavirág, amelyet természetesen a hévízi fürdővendégek nagy érdeklődése kísért.

- Lovassy Sándor ezután nem kísérletezett más fajokkal?
- De igen. A következő évben Egyiptomból, Indiából és Afrikából származó kék tündérrózsafajokat próbált telepíteni, sőt, még az amazonasi Viktoria regia telepítését is megkísérelte. Ez utóbbi 1903 augusztusában virágozni is kezdett a tóban, ám megtelepedni végül nem tudott. Kezdetben sikeresnek ígérkezett a kék virágú, napközben nyíló dél-afrikai kék tündérrózsa honosítása is, a tó talaja és mikroklímája azonban – több fajéhoz hasonlóan – nem volt számára megfelelő.

- Tehát a ma tündöklő faj bizonyult a legéletképesebbnek, honosítási szempontból pedig a legmegfelelőbbnek. De mit kell tudnunk a virág „jellemzőiről”?
- A tropikus Kelet-Indiából, közelebbről Bengália mocsaraiból, lassú folyású sekély vizeiből származó tündérrózsa 1803-ban került Európa botanikus kertjeibe. Általában éjjel kezd el nyílni és a napsütéses időben kora délutánra becsukódik. Ha azonban az idő borongós, akkor egész nap nyitva marad. Érdekes az is, hogy a növény szára az iszapban van, onnan törnek vízfelszínre a levelek, néha 4-5 métert is megtéve. A virágok májustól novemberig láthatók, egy-egy virág három napig díszlik. Egy nem háborgatott tő egy nyáron 60-90 levelet fejleszt. Ősszel a tündérrózsák visszahúzódnak az iszapba és tavasszal hajtanak ki ismét.


- Mennyire tűrőképes a tündérrózsa?
- Érdekessége, hogy az egyik – nem az indiai – faj magja meglepően életképes. Japánban e század elején több méter mélyen kiásott iszaprétegben sértetlen magokat találtak. Ezeket megpróbálták kicsíráztatni, ami sikerült. Ezután elvégezték a pontos kormeghatározást is radonkarbon módszerrel, s megállapították, hogy a magok 1040 évesek voltak. A vörös tündérrózsa mindezek ellenére – a többi trópusi növényhez hasonlóan – rendkívül érzékeny. Szereti a háborítatlanságot, az egyenletes klímát. Az egykor féltve őrzött egzotikus növények egyébként mára buján elszaporodtak a tóban. A tündérrózsa természetesen védett növénye a Hévízi tónak, virágát leszakítani és bolygatni tilos.

- Ha jól tudom, a növények klimatikus szerepe is van.
- Így igaz, a tavirózsák nem csak esztétikai értékűek. A tó jelentős részét beborító növények hatékonyan fékezik a víz lehűlését, mint ahogyan a tavat övező véderdő is szerepet játszik a gyors vízhőfokcsökkenés megakadályozásában, mert útját állja a párát felszaggató szélnek. A tó flórájának említésre méltó növénye a lefolyócsatornában nagy tömegben nyíló fehér tündérrózsa is.

- A védelem ellenére a növények legalábbis Hévízen – folyamatos gondoskodást igényelnek?
- A tündérrózsákon az elmúlt években két kártevő jelent meg. Az egyik az olajosbogár, a másik a tavirózsa levéltetű. Mivel a tó 1993 óta természetvédelmi terület és fürdővendégek ezrei keresik fel évente, ezért a védekezés meghatározásakor elsődleges szempont egy emberre, természetre veszélytelen eljárás kidolgozása. A kémiai védekezést az első pillanattól elvetettük, csakis a biológiait tartottuk lehetségesnek. Az olajosbogár ellen már második éve sikeresen alkalmazunk egy baktériumtörzset, amely kizárólag a szóban forgó kártevőre ártalmas. A levéltetű elleni védekezésre ez idáig nem volt hasonló módszer, habár ezek igen komoly kárt okoztak a növényekben. A laboratóriumi és a tavon végzett szabadtéri kísérletek azt mutatják, hogy egy gomba sikeresen vethető be a levélkártevő ellen. Ennek gombafonalai a levéltetvek testét átszövik, így az állat elpusztul. A szer tavon történő engedélyeztetési kérelme már a Természetvédelmi hivatalban és a minisztériumban van…"

A növények mellett a tó állatvilága is igen változatos. Élnek itt apró egysejtűek és gerincesek is. A fürdőzőket nem zavarják, hisz csak az szerez tudomást létezésükről, aki igazán kitartóan keresi őket. Plantonrákok, vízicsigák , halak, szitakötők, levél és virágbogarak, sőt számos lepkefajnak ad otthon a tó és környezete.

Tudta Ön, hogy

  • a tóban és környékén 66 csigafaj él?
  • őslakos halfaj a közönséges kárász és az aprópikkelyű compó? De találkozhatunk szúnyogirtó fogasponttyal, ezüst kárásszal vagy naphallal is.
  • kecskebéka mellett él még itt kacagó béka, és vöröshasú unka?
  • a nádasban fel-fel tűnik a mocsári teknős, a pettyes gőte és néhány vízisikló is?
  • ősszel és tavasszal récék lepik el a lefolyó környékét? Télen pedig itt találnak menedéket a bütykös hattyúk, dankasirályok és a szárcsák.
  • vízi cickány, erdei cickány, vakond is megmutatja magát a turistáknak?

Véderdő, park

A városban – főként a tó körül, a sétányon – sétálva sokféle egzotikus fát is láthatunk, melyek közül kiemelkedő jelentőségű a sétány mellett létesített platánfasor és azok a koros fák, melyet a platánokkal egyidejűleg ültettek - a kőris, a mocsárciprus, a kínai ősfenyő.

A tó körül és a Véderdőben táblarendszer segíti a tájékozódást, valamint az ott élő növény és állatvilág megismerését.

A Berki tanösvény még sokak számára nem ismert, pedig érdemes egy gyalogtúra során megismerni a látványosságokat. A tanösvény bemutatja a Hévízi tavat, az azt körülölelő láprétet, a berek növény-és állatvilágát, mely nem csak hazánkban, de Európában is rendkívül ritka és értékes természeti kincs.

Tájékozódásul pedig a Hévízért Városvédő, -Fejlesztő, Kulturális Egyesület és a Keszthelyi Környezetvédő Egyesület által létrehozott kiadvány segít, mely a linkre kattintva letölthető. vezetofuzet.pdf

Különleges halfaj a hévízi tóban