A városban – főként a tó körül, a sétányon – sétálva sokféle egzotikus fát is láthatunk, melyek közül kiemelkedő jelentőségű a sétány mellett létesített platánfasor és azok a koros fák, melyet a platánokkal egyidejűleg ültettek - a kőris, a mocsárciprus, a kínai ősfenyő.
A tó felszínét borító tavirózsák színes látványa előtt mindenki gyönyörködve áll. Az indiai vörös tündérrózsát Lovassy Sándor, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára honosította meg 1898-ban.
Hévíz őshonos tavirózsája a fehér tündérrózsa, ami a nemesítések következtében ma már csak inkább a lefolyócsatornában fordul elő. A szigorúan védett növények virágzása már nyár elején elkezdődik, és egészen november végéig tart.
A tündérrózsáknak kettős fontossága van: levelei a tó párolgását fékezik, a fenéken szertekúszó indák pedig a rádiumos gyógyiszapot védik.
Az erdőben sétálva számos madár fajjal találkozhatunk, és ha szerencsénk van még mókusokat is etethetünk.

A Berki tanösvény még sokak számára nem ismert, pedig érdemes egy gyalogtúra során megismerni a látványosságokat. A tanösvény bemutatja a Hévízi tavat, az azt körülölelő láprétet, a berek növény-és állatvilágát, mely nem csak hazánkban, de Európában is rendkívül ritka és értékes természeti kincs.
Tájékozódásul pedig a Hévízért Városvédő, -Fejlesztő, Kulturális Egyesület és a Keszthelyi Környezetvédő Egyesület által létrehozott kiadvány segít, mely a linkre kattintva letölthető. vezetofuzet.pdf

Programok