cím: Interjú Dr. Holléné Dr. Mándó Zsuzsannával a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház februárban kinevezett főigazgatójával

lead:

tartalom: + 1 Mondana pár mondatot magáról? Keszthelyen születtem és itt végeztem el a középiskolát is, majd 1995-ben a Pécsi Orvostudományi Egyetemen diplomáztam. Először Székesfehérváron majd Szombathelyen dolgoztam. A Hévízi Szent András Reumakórházban 2001-ben kezdtem dolgozni. Férjem közgazdász, 5 gyermekünk már felnőtt, de hárman még tanulnak. 3 lányunk közül egy szállodai menedzsment területen dolgozik Grazban, egy fogorvosnak egy pedig állatorvosnak tanul. Nagyobbik fiúnk pénzügy szakértő és jelenleg Svájcban dolgozik, míg a fiatalabb Graz-ban tanul biotechnikai mérnöknek. Így hát elég nagy család jön össze nagyobb ünnepeken gellénházi otthonunkban. De ezt nagyon szeretem, felvillanyoznak a nagy családi összejövetelek. Mivel kapcsolódik ki? Hogyan pihen az, akinek az egészség a hivatása? Mindig is vonzott a természet és a lovak, ezért a lovaglás az egyik nagy szerelem az életemben. Olyannyira állatbarát vagyok, volt, hogy egyszerre 3 lovunk, 5 kutyánk és 4 macskánk is volt. Jelenleg 2 ló és 2 kutya része a családnak, de férjemmel közös tervünk, hogy majd egyszer idős lovakat fogadjunk be a mi kis birtokunkra. Van azonban egy viszonylag új, néhány éves közös hobbink. Amikor csak tehetjük, hogy több napra elmenjünk pihenni, lakóautóval fedezünk fel új helyeket. Több mint 20 éve dolgozik Hévízen. Van olyan szakterület, amit szívügyének tart? A természetes gyógytényezők kutatásával mindig is szívesen foglalkoztam, és kiemelten fontosnak tartom. Mivel az állatok is közel állnak hozzám, így merült fel, hogy megvalósítsunk egy olyan kutatást, amiben például lovakon tesztelnénk a hévízi gyógymódok hatásait, mint a gyógyvizes- vagy az iszapkezelések. Az ízületi sérülésekkel rendelkező állatok esetében teljesen kizárható a placebóhatás, így objektív eredményeket kapnánk ezen eljárások hatásfokáról mozgásszervi panaszok esetén. A másik fontos előrelépés ennek kapcsán, hogy egy olyan terápiás központ létrehozásának alapjait fektetnék le, melyben mozgásszervi panaszokkal érkező állatokat tudnánk kezelni itt Hévízen. Ennek már van is hagyománya, hiszen 1914-ben a Budapesti Állatkert itt Hévízen gyógyíttatta Nelly-t az elefántot. Igen. Ezért úgy gondolom, hogy ez egy olyan gyógyászati terület, amivel bővíthető lenne a hévízi portfólió. Ugyanakkor van egy másik szakterület is, amit fontosnak tartok a gyógyászat mellett. Ez az egészséggazdaságtan kérdése. Magyarországon még nem vizsgálták a gyógyfürdőhelyeket költséghatékonysági szempontból, pedig feltételezhetően hosszútávon jelentős egészségnyereséget jelent a rendszeres gyógyfürdő használat, így egy ilyen átfogó vizsgálatot és ilyen szemléletű vezetést nélkülözhetetlennek gondolom a mindennapi munkánk során. Tapasztalatainak köszönhetően, úgy tűnik több terve is van főigazgatóként? Vezetőként, és 20 éve itt dolgozó kollégaként is fontos számomra, hogy ne csak szakmailag felkészült, de hatékony csapatban is dolgozzunk együtt. Ezért mindent szeretnék megtenni annak érdekében, hogy valamennyi dolgozónk folyamatosan érezze, hogy fontos része ennek a szervezetnek. Szakmailag is tudjanak fejlődni, de emellett fizikálisan is fittek tudjanak maradni és pszichésen is jó állapotban legyenek. Mert csak e három kombinációja tudja biztosítani, hogy a nagy fizikai és mentális igénybevétel mellett is mindig a legjobb tudásunk szerint végezzük a munkánkat. Ami pedig a szakmai megújulást illeti, fontos, hogy jobban fókuszáljunk a fiatal és középkorosztály problémáira. A hévízi gyógytényezők és kezelések jelentős része ugyanis nem csak jellemzően idős kori mozgásszervi betegségek esetén hatékony, ugyanúgy alkalmazható fiatal kori gerincferdülés, sportsérülések, irodai munkából adódó gerincfájdalmak esetén. Ennek érdekében egyre több szolgáltatást hirdetünk meg amatőr sportolók számára, igyekszünk népszerűsíteni a Kinesio-Labor szolgáltatásait és nemrég elindult a 18 év alattiak csoportos gyógy-úszása is a Fedett Fürdőben, ahová egyre több gerinc és mellkas deformitással diagnosztizált gyermek jár. Ezek a programok az egészséges életmódra nevelést hangsúlyozzák, és nem a hagyományos típusú tradicionális kúrákra, sokkal inkább az érintett fiatalabb célcsoportok egyéni problémáinak megoldására fókuszálnak. Ezen korosztály számára nem feltétlenül hosszú gyógykezelés sorozat szükséges, hanem egészsége megőrzéséhez, mindennapi regenerálódásához keres megoldásokat. Ráadásul, szerencsére a hévízi gyógyvíz nem csak gyógykezelésként vehető igénybe! Igen, nagyon szerencsések vagyunk. Hogy példával éljek: Vannak, akik csupán kellemes időtöltés miatt keresik fel a Hévízi-tavat, és felfrissülésként élik meg a benne való fürdőzést. Vannak, akik tudatosan azért érkeznek, hogy rendszeresen fürödjenek benne, mert érzik, hogy valamilyen problémájukon segít, például csökken az ízületi fájdalmuk. Számukra olyan a tó vize, mint egy recept nélkül is kiváltható gyógyhatású készítmény. A harmadik csoport pedig már olyan betegséggel érkezik, aminek a gyógyításához orvos írja fel, kúraszerűen a hévízi gyógyvizes fürdést. Számára a fürdőzés egy receptre felírt „gyógyszer”. Így lehet az, hogy Hévízen minden korosztály megtalálja a számítását és ugyanaz a gyógyvíz három különböző módon is alkalmazható. Ezek után adja magát a kérdés. Mit gondol, a Hévízgyógyfürdő szemléletébe és napi munkájába, mennyire férnek bele a betegek mellett a turisták? Egyrészt természetesen bele kell, hogy férjenek, hiszen a Hévízi Tófürdőt nagyon sok turista látogatja évről évre, és szolgáltatásainkkal alkalmazkodnunk kell az ő igényeikhez is. Sok tervünk van arra vonatkozóan, hogy hogyan tudnánk fejleszteni, korszerűsíteni a fürdőt amellett, hogy közben megőrizzük egyedi jellegét, és azt a megszokott "slow életérzést”, a "lassú egészség" atmoszférát, ami miatt vendégeink visszajárnak. Fejlesztési ötleteink között vannak új élményelemek, szolgáltatásfejlesztés, sőt cél az is, hogy egyre több okoseszközt és digitális platformot vonjunk be a működésünkbe, hiszen a fiatalabb korosztályok számára ez már elvárás. Ugyanakkor munkánk elsősorban egészségügyi jellegű. A mi két fő célcsoportunk azok a mozgásszervi betegek, akik kezelésekre, rehabilitációra érkeznek hozzánk, valamint azok az egészségturisták, akik rekreáció vagy regenerálódás céllal keresik fel intézményünket. Úgy gondolom a turisták megszólításának feladatát átadhatjuk a város, és a városi szolgáltatók számára, velük közösen gondolkodva, folyamatosan együttműködve sikeresebbek és eredményesebbek lehetünk. Még egy utolsó kérdés. Ön hogy látja Hévíz szakmai szerepét a többi magyarországi gyógyfürdő között? Hévízen a balneoterápiának többszáz éves tradíciója van. Az itteni fürdőorvosok munkája és a fürdőgyógyászati kutatások, eredmények mindig is fontosak voltak a balneoterápiában alkalmazott kezelésekben. Hévíz szerepét, mint a „kovászt” vizionálom. Úgy gondolom fontos, hogy továbbra is teret adjunk és maximálisan támogassuk a kutasokat és a szakmai konzultációkat. A mi szakterületünkön a tudásmegosztás sokkal hatékonyabb és fontosabb a sikerhez vezető úton, mint a versenyszemlélet, így ahogy a lehetőség engedik, ösztönözni szeretném a szakmai együttműködések bővítését, tudományos rendezvények, konferenciák szervezését. Az egészségturizmus fejlesztésében, az emberek egészséges életmód iránti szemléletformálásában és magának az egészségturisztikai kínálat kialakításában pedig úgy hiszem jó példákkal, jó gyakorlatok bevezetésével Hévíz és a Hévízgyógyfürdő zászlóshajója lehet ennek az ágazatnak. Meg kell tanítanunk a jövő generációit arra, hogy hogyan tudják beilleszteni a jelenlegi gyógyhelyek szolgáltatásait a saját életmódjukba, és ehhez az kell, hogy mi magunk is újrafogalmazzuk, hogy hol és milyen módon, milyen szolgáltatási kínálattal van helyünk a jövő nemzedékek életében.   Szakmai tapasztalatok Dr. Holléné Dr. Mándó Zsuzsanna 1995. Pécsi Orvostudományi Egyetemen - általános orvosi diploma 2004. reumatológia szakvizsga 2001-től Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház orvosa 2007 – 2011 Magyar Orvosok Szövetsége - elnök 2010. Stecker Ottó emlékérem 2011. mozgásszervi rehabilitáció szakvizsga 2011-től orvosigazgató, osztályvezető főorvos 2011-től egyetemi oktató a Pannon Egyetem Georgikon Karán 2013. Zala Megye Egészségügyéért díj 2015 óta Magyar Orvosi Kamara Zala Megyei TESZ titkára 2015-től címzetes egyetemi docens 2017.  egészségügyi menedzser diploma  

title:

description:

címkék:

fókusz kulcsszó:

szinoníma címkék:

cím: Ló- és természetbarát rendszer Hévízen - Beszélgetés Dr. Holléné Dr. Mándó Zsuzsannával

lead: Egészség. Manapság, ebben a mindannyiunk számára kihívásokkal teli pandémiás helyzetben különösen felértékelődik a fogalom. De mi a helyzet a lovasok és a lovak egészségével?

tartalom: + 1 Miután ló és lovas a tökéletes egymásra utaltságban és harmóniában éri el a legmagasabb fokú élményt vagy teljesítményt lehetséges-e – lóra és lovasára írt – közös gyógyászati, vagy rehabilitációs program? Király Éva, a Lovas Nemzet magazin főszerkesztője készített interjút Dr. Mándó Zsuzsannával Dr. Holléné Dr. Mándó Zsuzsanna a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház nemrégiben kinevezett főigazgatója a természetes gyógytényezők kutatásával foglalkozó reumatológus, szabadidejében pedig aktív hobbilovas. Ön egy különleges, eddig még mindannyiunk számára ismeretlen pandémiás helyzetben került az intézmény élére. Mennyiben nehezítette ez meg a dolgát, ami a vezetői feladatokat illeti? A nehézséget az okozza, hogy ebben a furcsa világban nap mint nap új kihívások előtt állunk, újra és újra át kell szerveznünk az intézmény működését. Könnyíti a helyzetemet, hogy 2001 óta dolgozom az Intézményben, 2011 óta osztályvezető főorvosként és orvosigazgatóként, tavaly októbertől pedig a főigazgatói feladatokat látom el. Az eltelt húsz év elegendő volt arra, hogy tökéletesen megismerjem az intézményt és a munkatársakat is. A gyógyvíz és a fürdőkultúra jótékony hatásai közismertek az ízületi és más panaszokkal érkezők körében. Vannak olyan szakterületek, amelyeket különösen fontosnak tart és szeretne megerősíteni a vezetése alatt? Minket mindig is a „mosolygós kórháznak” neveztek, ugyanis itt mosolyognak a betegek, munkatársak egyaránt.  A reumatológiai betegellátáson  túl nagy hangsúlyt fektetünk a rehabilitációra,  az utóbbi években  az elsőbbségi rehabilitáció kap kiemelt szerepet, ami azt jelenti, hogy műtétek, balesetek után itt gyógyulnak  a betegek, itt tanulnak újra járni, illetve az önellátás képességét itt szerzik vissza, a gyógyulásukhoz a természetes gyógytényezők és a gyönyörű környezet sokat ad hozzá. 2015-ben került be a Hévízi gyógytó és a hévízi gyógyászat a hungarikumok közé, ahol jelenleg 70 magyar csúcsteljesítmény található, és ez a rangos díj kötelez bennünket a magas színvonalú szakmai munkára. Hévíz neve messzeföldön ismert, köztudott a tó vizének jótékony hatása. Kiaknázza a kórház ezt a nimbuszt, ami körüllengi a helyet? Van még mit tenni ezen a területen, úgy érzem. A természetes gyógytényezőkön alapuló egészségturizmusban nagy potenciált látok. Ugyanis a kezelések használhatók receptre felírva „gyógyszerként” bizonyos betegségekre, és recept nélküli „készítményként” rekreáció, reaktiváció részeként. Különböző módon lehet tehát ezeket alkalmazni. Sok feladat áll még előttünk, hogy további kutatási eredményekkel alátámasszuk magának a gyógyvíznek, illetve a mikroklímának a hatásosságát és költséghatékonyságát. A tó vizét már a római korban is használták gyógyításra, hatalmas mennyiségű, tapasztalatokon alapuló tudás gyűlt össze , de ez még nem elegendő, fontos klinikai módon is bizonyítani a hatást. A klinikai kutatás a másik „szívem csücske” terület. Az  első tudományos értekezés Hévízről 1795-ben jelent meg, a szerző egy személyben állatorvos és orvos is volt. A POTE-val együttműködve nyert bizonyítást a hatásosság izületi gyulladásban szenvedő egereken végzett kísérletben. Az egerek egy csoportja hévízi gyógyvízben fürdött, a kontrollcsoport pedig sima csapvízben. A gyógyvíz csillapította a fájdalomérzetet és ezáltal fokozott aktivitást idézett elő. A gyógyvízben fürdő egerek csoportja egy idő után már „toporogva” várta, hogy fürödhessen. Végeztünk olyan klinikai kísérletet a térdkopásban szenvedő betegeknél, ahol figyeltük, hogy a tóban való fürdés után hogyan változik az életminőségük. Bebizonyosodott, hogy a tóban való fürdőzés életminőségjavító hatása még hat hónap múlva is érezhető volt. A környéken lakók például rendszeresen fürdenek a hévízi gyógytóban és ez az egészségükre, fizikai állapotukra jótékony hatással bír. A gyógyvíz hatásosságát tehát már tudományos szinten alátámasztottuk, de ez nem elegendő, szükség van arra, hogy ezeket a tudományos eredményeket széles körben is terjesszük, mégpedig közérthető módon közvetítve, ugyanis  a Hévízi gyógytavat  évente csaknem egymillió ember látogatta a pandémia előtt. Érdekességként említem, hogy a gyógytó forrásainak vízhozama napi 35 millió liter, így a teljes vízkészlete háromnaponta kicserélődik. A természettől elszakadt ember számára mennyire elfogadott, hogy a gyógyszerek mellett vagy helyett a természetes erőforrásokat is igénybe vegye? Sokan - mivel tartanak a gyógyszerek mellékhatásaitól – tudatosan keresik a természetes segítséget. Mellékhatásokat tekintve a gyógytó vize biztonságos? A gyógytóban való fürdés megterheli kissé a keringést, és bizonyos betegségek esetén nem ajánlott, ezért érdemes betartani a szabályokat, amivel kapcsolatban tájékoztató táblák kerültek kihelyezésre, illetve interneten is elérhetőek ezek az információk.  Amikor szakorvosi vizsgálat után, TB-támogatással, receptre felírt  fürdőgyógyászati kezelésként veszik igénybe a Hévízen található természetes gyógytényezőket, akkor az egyén általános egészségi állapotához igazodva tudjuk alkalmazni ezeket a kezeléseket. Nálunk, a lovas világban főleg lovaink egészségéről beszélünk, és ez természetes is, hiszen az ő egészségük a mi kezünkben van. Kevesebb figyelmet fordítunk ellenben lovasaink egészségére, különös tekintettel a balesetek utáni rehabilitációra.... Tervezzük, hogy sportáganként felmérjük a mozgásszervrendszert érő terheléseket, a  „féloldalas sportoknál” (pl.tenisz) ugyanúgy, mint a lovaglásnál, ami szimmetrikusan veszi igénybe az ízületeket, izmokat. A tradicionális hévízi gyógykezelések  alkalmasak a lovaglás közben túlterhelt ízületek és szalagok pl. Achilles-ín gyulladás, derékpanaszok gyógyítására. Fontos, hogy részletes szakorvosi vizsgálat történjen és ez alapján személyre szabottan történik meg a kezeléssorozat kiírása. Ugyanakkor a ló segítségével a lovasterápia keretén belül tudunk gyógyítani-fejleszteni. Egyik vállfajánál, a hippoterápiánál, ló háromdimenziós mozgását használjuk ki a mozgássérültek  rehabilitációjához, ugyanis az a fajta mozgás, amit a ló lépés közben végez,  nagyon hasonló az emberi háromdimenziós mozgásmintájához. A konduktori (Pethő-módszer) módszer lényege, hogy a perifériáról is lehet a központi idegrendszert serkenteni, idegrendszerünk a károsodások ellenére is rendelkezik tartalékokkal, új kapcsolatok kiépülésének lehetőségével. Tehát, ha a pácienssel az adott mozgást rendszeresen ismételve végeztetjük, stimuláljuk az agyi struktúrákat és nagyon jó eredményeket lehet elérni. Van még egy fontos terület, ahol a ló, mint gyógyító megjelenhet, mégpedig a pszichés zavarok. Nagyon jól használható depressziós és szorongásos zavaroknál, illetve gyerekeknél  autizmus, hiperaktívitás, figyelemzavar, magatartásproblémák esetén. A ló (szemben a terápiás kutyával és macskával) képes arra, hogy a hátán hordozza lovasát, s ezzel egy egyedülálló kapcsolat jön létre ember és állat között. Ön amellett, hogy elismert szaktekintély, ötgyermekes családban él, szabadidejében pedig jut ideje a család állataira - jelenleg két lóra és két kutyára - is. Hogyan kapcsolódnak életéhez az állatok? Az anyai nagyapám lovas huszártiszt volt. Ő szerettette meg velem a lovakat. Kilenc éves voltam, mikor meghalt, de a vele  és rajta keresztül a lovakkal kapcsolatos emlékek még ma is élénken élnek bennem. Édesanyám agrármérnökként lóháton járta be a hozzá tartozó területeket, engem ellenben nem engedtek lovagolni, mert túlzottan féltettek a balesetektől. Mikor aztán a Pécsi Orvostudományi Egyetemre kerültem, azonnal megkerestem a lehetőséget és Üszögpusztán elkezdtem lovagolni. Később, a munkám és az anyaság miatt távolabb kerültem a lovaktól. Aztán úgy hozta az élet, hogy egyik lányomnak gerincferdülése miatt javasolták a rendszeres lovaglást és így újra rendszeresen lovardába jártam és egyre jobban „belemerültem” a lovas életbe. A lovak és a lovaglás olyan pluszt jelent számomra, amit semmi más nem nyújt. Úgy érzem, minden embernek meg kell találnia azt a flow-élményt, amivel ki tud kapcsolódni. Számomra ez a lovaglás. Két „nyugdíjkorú” lovunk van, egy furioso és egy holsteni. A holsteinit a most állatorvostan hallgató lányom lovagolta, ugrólóként teljesített, de már 20 éves, kivettük a sportból. Sokféle állatunk volt (kutyák, cicák,nyulak, tengerimalacok,kanári stb.) , de a ló az igaz szerelem. Még az esküvői fotóink is lovakkal közösen készültek. Későbbi terveim közt szerepel az idős lovakkal való foglalkozás, egy olyan hely kialakítása, ahol meg tudom adni  azt a plusz odafigyelést és gondoskodást, ami egy idős lónak kell, ahol  egy megfelelően „nyugis” társaságban legelészhetnek, és így gondtalan nyugdíjas éveket tölthetnek el. Úgy tudom, hogy egy rehabilitációs program is szerepel a tervei közt, ami szintén lovakkal kapcsolatos... Régen a környékbeli lótartók rendszeresen fürdették lovaikat a hévízi kifolyóban. Sőt 1914-ben a Fővárosi Állat- és Növénykert Nelly nevű 3 éves elefántja 6 hetet töltött Hévízen, ahol fájós lábát gyógyították a tó vízében, összesen 90 fürdőkezelést kapott és látványosan javult az állapota. A korabeli képek tanúsága szerint a 600 kg-os kiselefánt nagyszerűen érezte magát a termálvízben.  Petra lányom vetette fel, hogy miért nem alkalmazzuk a Hévízi-tó gyógyvizét az állatoknál is? Felvettük a kapcsolatot az Állatorvostudományi Egyetem rektorával, Sótonyi professzor úrral, akinek szintén vannak lóúsztató emlékei még ifjú korából. Megbeszéltük, milyen jó lenne ötvözni az állatorvostudományi és emberorvostudományi eredményeket - a 220 éves tradicionális hévízi  gyógyászat elemeit   lovakon is lehetne alkalmazni.  Az állatok állapotjavulása a kezelések hatására megerősítené a humán kezelések hatásosságát  is, mert sokan gondolják azt, hogy csak a környezet szépsége és a gyógyvízbe vetett hit hozza az eredményeket, de az állatok vizsgálata esetén a placebó hatás teljesen  kizárható. Jogos a kérdés, hogy miért is nem használjuk a humán orvoslásban már bizonyított „természetes gyógyszereket” az állatgyógyászatban? Természetesen nem arra gondolok itt, hogy a hévízí gyógytónál ló és kutya kiegészítő belépő jegyet lehessen vásárolni és így egy helyütt egy időben  fürödjenek az emberek és állatok. Tengerparti országokban bevált gyógyászati eljárás a lovak tengerben történő hidroterápiája – elsősorban ízületi és izom fájdalmak csökkentésére, sérülések utókezelésére használják. Megvalósítható mindezt itt, Hévízen? A hévízi lefolyó vize jelenleg semmilyen formában nincs hasznosítva, pedig vizének összetétele és hőmérséklete megegyezik a gyógytóéval. A tó vizét levezető csatornánál egy természetes lójártató berendezés kialakításával lehetővé válna a lovak és más állatok balneoterápiás kezelése az ez idáig semmilyen módon nem hasznosított, elfolyó „maradék gyógyvíz” felhasználásával. A Kis-Balatonnál alkalmazott nádmozaikos víztisztító rendszert alkalmazva a jártatógépben használt víz visszakerülhet a lefolyóba – így nincs probléma a használt víz kezelésével sem. A létesítmény kiépítésével lovak számára is elérhetővé válik a hévízi gyógyvíz jótékony hatása, ráadásul egy szakterületek közötti tudás- és kutatási központ is létrehozható. Meggyőződésem, hogy egy Európában is egyedülálló, hatékonyan működő, gazdaságos fenntartású ló és természetbarát rendszert lehetne kialakítani.   Király Éva cikke a Lovas Nemzet 2021. májusi, XXVII. évf. 5 számában jelent meg        

title:

description:

címkék:

fókusz kulcsszó:

szinoníma címkék: