cím: VEB2023 EKF

lead:

tartalom: + 1 Köszönjük mindenkinek, aki itt volt velünk!Nézegessétek meg az elmúlt két év EKF programjainak legjobb képeit! [galeria]   Erdei Misztérium avagy Játék Zöldben programokHévíz - 2023. április 28. - 2023. október 31.  A Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft. "Erdei misztérium" címmel pályázatot nyert a Kulturális – Művészeti Programok Támogatása, Veszprém – Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében. A programsorozat célja a természet, mint kulturális- és élettér és az alkotó ember kapcsolódási pontjai; rendhagyó helyszíneken, több tematika alapján, figyelemfelkeltés és edukáció a kultúra eszközeivel. A programok helyszíne a Hévízi-tavat ölelő Véderdő ami kifejezetten alkalmas a környezeti fenntarthatóság művészeti alkotások általi bemutatására, valamint az egregyi múzeumkert. A programok ingyenesek, de a geobotanikai túrákon csak regisztrációval lehet részt venni!     A programok helyszíne Így közelítsd meg a helyszíneket! Gyere busszal, kerékpárral, rollerrel vagy sétálva! Könnyen megközelítheted az erdőt Hévízen a Deák tér irányából, az Ady Endre utcától és a Keszthely-Hévíz illetve a Hévíz-Alsópáhok kerékpárutakról a Festetics sétányon keresztül vagy a Hévízi Termelői Piac irányából az erdő melletti sétautakról. A Véderdőben akadálymentes és futásra is alkalmas ösvények várnak, melyek csatlakoznak a Nyugati- és az Északi-Véderdő Tavirózsa Tanösvényéhez is. Az alsó Véderdőben a pallóösvényen megismerheted az erdő mocsárvilágát, míg a felső erdőben a fák lomkoronájának magasságából tekinthetsz le a városra a Lombkorona-kilátó végéről. Az erdő mellett elvezető sétány az országos Kéktúra útvonal szakasza is egyben, amin tovább haladva könnyen juthatsz el gyalogosan, kerékpárral de természetesen autóval is Egregyre. A múzeumkertet, ami az augusztusi fesztivál helyszíne az Attila és a Zrínyi utca felől is meg lehet közelíteni. Található a helyszínen kerékpártároló, buszmegálló, autó parkoló, HeBi dokkoló állomás és az e-gonak és a dottónak is van itt megállója. Az erdőtől csupán néhány méterre heti három alkalommal termelői piac vár, továbbá a hét minden napján nyitva tartó vendéglátó egységek, kijelölt kerékpárút, kerékpártároló és akadálymentes nyilvános illemhely is található a helyszín közvetlen közelében. Az erdő sétányai a Hévízi-tó mellett haladnak, így több pontjáról kilátás nyílik a misztikusan gőzölgő termál tóra. Az egregyi múzeumkert mellett található nyilvános illemhely, ivókút, kerékpáros pihenő. Látnivalónak ajánlott a Villa Rustica romkert a római katona sírja, az Árpád-kori templom és az oda vezető Korok és Borok sétaút, valamint a Kálvária domb.         Pályázat kódja: OC-MUV/4-2022/616428Támogatás összege: 15.000.000 HufA támogatás intenzitása: 100%

title: Hévíz Erdei Misztérium - Európa Kulturáis Fővárosa 2023

description: Hévíz is csatlakozott az Európa Kulturális Fővárosa 2023 (VEB2023) programsorozathoz. 2022-ben és 2023-ban Erdei Misztérium avagy Játék Zöldben címmel számos művészeti program valósul meg rendhagyó helyszínen, a hévízi Véderdőben valamint az egregyi múzeumkertben.

címkék:

fókusz kulcsszó: program

szinoníma címkék: rendezvény, szórakozás, művészet, zene, koncert, színház

cím: Természeti kincsek

lead:

tartalom: A tó élővilága a víz hőmérsékletének és vegyi összetételének köszönhetően egyedi. Magyarország növény-, és állatvilágnak néhány faja csak itt található meg. TÜNDÉRRÓZSÁK A TÓBAN Bátran mondhatjuk, hogy a hévízi tó legkülönlegesebb növényei a tündérrózsák, vagy tavirózsák. Richard Bright angol orvos-utazó is megemlékezik már a különleges virágokról 1815-ből származó könyvében.  A tóban a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba L.var. minor) az őshonos – ami ugyan a tóból szinte már kiszorult, de sokat találhatunk belőle a kifolyón. Az 1800-as évek végén több kísérletet is tettek különféle tündérrózsafajok megtelepítésére, melyek közül az indiai vörös tündérrózsa (Nympaea rubra var. loniflora) virág meghonosítása zárult sikerrel. Az indiai vörös tündérrózsát Lovassy Sándor, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára honosította meg 1898-ban. Azóta a növény igazi jelképévé vált a városnak, ma már több színvariációját is láthatjuk a tóban és a kifolyón. Tudta Ön, hogy a vörös tündérrózsa hazája valójában a trópusi Kelet-India, Bengália? egy-egy tő egy nyáron akár 10-20 levelet is fejleszt? a virágok késő éjjel nyílnak és másnap délelőtt csukódnak csak be? a virágzás júniustól egészen november végéig tart? a virágok nem csak esztétikailag fontosak, de nagy szerepet játszanak a víz lehűlésének fékezésében? a fenéken szertekúszó indák pedig a gyógyiszapot védik? a tavirózsák vándorolnak? Nagyjából 5 évente új helyet keresnek maguknak a tóban? Az 1999-es Zalai Kalendárium így ír róla:"A hévízi tündérrózsa 100 éve Meghonosodása óta csodájára járnak A 100. születésnapját ünnepelte tavaly Hévízen az indiai tündérrózsa. A város jelképét is megtestesítő csodálatos növény honosítása nem ment ugyan könnyedén, de szerencsére sikerült. Gondok persze az óta is akadnak, hiszen a rendkívül „falánk” kártevők támadása ellen folyamatosan védeni kell a virágokat. A megfelelő szereket és módszereket szerencsére sikerült megtalálni, illetve kidolgozni. A tündérrózsa történetéről, védelméről Vincze Tamást, az Állami Gyógyfürdőkórház kertészmérnökét kérdeztük. - A tündérrózsának amellett, hogy szép, mitológiai múltja van, sőt, szent növényként is tisztelhetjük.- Az egyiptomi fehér és kék tündérrózsa virága fontos szerepet játszott az egyiptomiak hitéletében. A bőségnek és a jólétnek volt a jelképe, és mint ilyent, Egyiptom királyának és hitvesének, Ozirisznek és Ízisznek szentelték. Ugyanakkor a halálnak, majd az örökké megújuló életnek is a szimbóluma volt. Így a múmiákat kék és fehér tündérrózsa virágokkal koszorúzták. Az egyiptomiak nem csak tisztelték a tündérrózsát, hanem táplálékként is felhasználták; magvait lisztté őrölték és lepényt sütöttek belőle. A tündérrózsa rokona a lótusz a hindu mitológiában az univerzum bölcsője. Amikor az özönvíz elsöpört mindent, a vizek tetején fekvő Visnu köldökéből virágzott elő. Ebből emelkedett ki Brahma, a Teremtő és létrehozta a világot. Visnu lótuszt tart az egyik kezében, ez az a virág, mely a vizek formátlan végtelenségéből teljes pompájával teríti szét szirmait, szimbolizálja a mindenséget. A védák lótusz alakúnak említik az emberi lény legbelsőbb magját, ahol a lélek lakozik, míg a hinduk és buddhisták ahhoz az emberhez hasonlítják, akit nem érintenek meg a világ bűnei. Néhány lótuszvirágnak régebbi szimbolikája van. Az indiai irodalom örökzöld témája a reggeli nap első sugaraira ébredő és kinyíló lótusz. Az irodalmi leírások a szépséges asszonyt is a lótusz részeihez hasonlítják.   - Hévíznek ugyan nem szent növénye, de jelképe a tündérrózsa. Miként is került a tóba?- A tó növényvilágának leglátványosabb tajgai a tündérrózsák. A század eleji leírásokból, illetve Richard Bright angol orvosutazó 1815-ből származó útikönyvéből tudjuk, hogy a tóban őshonos volt a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba). Ez a hideg vizekben is díszlő, csendesebb vizeinkben majdnem mindenhol megtalálható faj már magában is szép jelenség. A múlt század harmincas éveiben már kísérletet tettek arra, hogy mellette trópusi eredetű tündérrózsákat honosítsanak meg a tóban. A nagyváradi Püspökfürdő meleg vizéből előbb a budapesti Lukács-fürdőbe, majd innen Hévízre telepítették az egyiptomi fehér tündérrózsa (Nyphaea lotus) egyedeit. Ez azonban akkor nem bizonyult maradandónak. 1898 és 1906 között Lovassy Sándor, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára gondolt egy merészet és nagyszabású tündérrózsa-honosítási akcióba kezdett Hévízen. A budapesti tudományegyetem gazdag botanikus kertjének Viktória-házából több trópusi tündérrózsafaj gyöktörzs-darabkáját megszerzett, s azokat az iszapba ültette. Az első esztendőben Lovassy Sándor az egyiptomi fehér és az indiai vörös tündérrózsa hosszú virágú alfajának (Nymphaea rubra) honosításával próbálkozott. Az előbbi növénnyel végzett kísérletek a múlt századihoz hasonlóan ezúttal sem vezettek eredményre, viszont az utóbbi már 1898-ban megmutatta életképességét. A telepítést követő 33. napon, 1898. július 35-én nyílt ki Hévízen az első vörös tündérrózsavirág, amelyet természetesen a hévízi fürdővendégek nagy érdeklődése kísért. - Lovassy Sándor ezután nem kísérletezett más fajokkal?-  De igen. A következő évben Egyiptomból, Indiából és Afrikából származó kék tündérrózsafajokat próbált telepíteni, sőt, még az amazonasi Viktoria regia telepítését is megkísérelte. Ez utóbbi 1903 augusztusában virágozni is kezdett a tóban, ám megtelepedni végül nem tudott. Kezdetben sikeresnek ígérkezett a kék virágú, napközben nyíló dél-afrikai kék tündérrózsa honosítása is, a tó talaja és mikroklímája azonban – több fajéhoz hasonlóan – nem volt számára megfelelő. - Tehát a ma tündöklő faj bizonyult a legéletképesebbnek, honosítási szempontból pedig a legmegfelelőbbnek. De mit kell tudnunk a virág „jellemzőiről”?- A tropikus Kelet-Indiából, közelebbről Bengália mocsaraiból, lassú folyású sekély vizeiből származó tündérrózsa 1803-ban került Európa botanikus kertjeibe. Általában éjjel kezd el nyílni és a napsütéses időben kora délutánra becsukódik. Ha azonban az idő borongós, akkor egész nap nyitva marad. Érdekes az is, hogy a növény szára az iszapban van, onnan törnek vízfelszínre a levelek, néha 4-5 métert is megtéve. A virágok májustól novemberig láthatók, egy-egy virág három napig díszlik. Egy nem háborgatott tő egy nyáron 60-90 levelet fejleszt. Ősszel a tündérrózsák visszahúzódnak az iszapba és tavasszal hajtanak ki ismét.   - Mennyire tűrőképes a tündérrózsa?- Érdekessége, hogy az egyik – nem az indiai – faj magja meglepően életképes. Japánban e század elején több méter mélyen kiásott iszaprétegben sértetlen magokat találtak. Ezeket megpróbálták kicsíráztatni, ami sikerült. Ezután elvégezték a pontos kormeghatározást is radonkarbon módszerrel, s megállapították, hogy a magok 1040 évesek voltak. A vörös tündérrózsa mindezek ellenére – a többi trópusi növényhez hasonlóan – rendkívül érzékeny. Szereti a háborítatlanságot, az egyenletes klímát. Az egykor féltve őrzött egzotikus növények egyébként mára buján elszaporodtak a tóban. A tündérrózsa természetesen védett növénye a Hévízi tónak, virágát leszakítani és bolygatni tilos. - Ha jól tudom, a növények klimatikus szerepe is van.- Így igaz, a tavirózsák nem csak esztétikai értékűek. A tó jelentős részét beborító növények hatékonyan fékezik a víz lehűlését, mint ahogyan a tavat övező véderdő is szerepet játszik a gyors vízhőfokcsökkenés megakadályozásában, mert útját állja a párát felszaggató szélnek. A tó flórájának említésre méltó növénye a lefolyócsatornában nagy tömegben nyíló fehér tündérrózsa is. - A védelem ellenére a növények legalábbis Hévízen – folyamatos gondoskodást igényelnek?- A tündérrózsákon az elmúlt években két kártevő jelent meg. Az egyik az olajosbogár, a másik a tavirózsa levéltetű. Mivel a tó 1993 óta természetvédelmi terület és fürdővendégek ezrei keresik fel évente, ezért a védekezés meghatározásakor elsődleges szempont egy emberre, természetre veszélytelen eljárás kidolgozása. A kémiai védekezést az első pillanattól elvetettük, csakis a biológiait tartottuk lehetségesnek. Az olajosbogár ellen már második éve sikeresen alkalmazunk egy baktériumtörzset, amely kizárólag a szóban forgó kártevőre ártalmas. A levéltetű elleni védekezésre ez idáig nem volt hasonló módszer, habár ezek igen komoly kárt okoztak a növényekben. A laboratóriumi és a tavon végzett szabadtéri kísérletek azt mutatják, hogy egy gomba sikeresen vethető be a levélkártevő ellen. Ennek gombafonalai a levéltetvek testét átszövik, így az állat elpusztul. A szer tavon történő engedélyeztetési kérelme már a Természetvédelmi hivatalban és a minisztériumban van…"    VÁLTOZATOS ÁLLATVILÁG A növények mellett a tó állatvilága is igen változatos. Élnek itt apró egysejtűek és gerincesek is. A fürdőzőket nem zavarják, hisz csak az szerez tudomást létezésükről, aki igazán kitartóan keresi őket. Plantonrákok, vízicsigák , halak, szitakötők, levél és virágbogarak, sőt  számos lepkefajnak ad otthon a tó és környezete. A kisebb állatok mellett vagy talán pont a kis állaton nagy száma és az ideális nyári-téli természetes adottságok miatt több nagyobb állatfajnak is otthont ad a Hévízi-tó és környezete. Ilyenek például a vízimadarak, melyek között vannak itt költő vagy itt telelő időszakosan megfigyelhető fajok, de vannak állandó lakók is és olyan madarak, melyek a Kis-Balaton környékéről látogatnak ide át. Egy jó  madármegfigyelő találkozhat vadkacsákkal, kisvöcsökkel, szárcsákkal, füsti - és molnárfecskékkel, szürkegémmel, kócsaggal, kis kormoránnal, néha hattyúkkal, jégmadárra és sok kisebb testű énekesmadárral is. A termál vízben nem csak kisebb testű állatok élnek, de vannak halak, rákok, siklók, békák, melyek nagyon jól alkalmazkodtak a termálvíz adta hőmérsékleti és vízösszetételi körülményekhez. Ilyenek a kisebb testű kárászok, compók,  a szűnyodiró fogasponty, a szivárványsügér, dévérkeszeg, jászkeszeg. Ezek közül a halak közül vannak őshonos fajok a tóban, és vannak olyanok, amik más vizekből vagy betelepítéssel kerültek ide. Leg egyedibb faj a hévízi törpenövésű magyar vadponty, ami csak itt. Halak mellett találkozhatunk még a vízben kockás siklóval, ami bár van, hogy riadalmat okoz, de teljesen veszélytelen állat. Főleg a kifolyókban pedig kisebb termetű rákok élnek, melyek jó indikátorai a víztisztaságnak. Tudta Ön, hogy a tóban és környékén 66 csigafaj él? őslakos halfaj a közönséges kárász és az aprópikkelyű compó? De találkozhatunk szúnyogirtó fogasponttyal, ezüst kárásszal vagy naphallal is. kecskebéka mellett él még itt kacagó béka, és vöröshasú unka? a nádasban fel-fel tűnik a mocsári teknős, a pettyes gőte és néhány vízisikló is? ősszel és tavasszal récék lepik el a lefolyó környékét? Télen pedig itt találnak menedéket a bütykös hattyúk, dankasirályok és a szárcsák. vízi cickány, erdei cickány, vakond is megmutatja magát a turistáknak?   Véderdő, park Hévízen – főként a tó körül, a sétányokon – sétálva sokféle egzotikus valamint tipikus Magyarországon őshonos fát is láthatunk. A tavat körülölelő véderdő telepítését Gróf I. Festetics György gróf  kezdte meg. Miután a mocsár nagy részét lecsapolta a tó köré erdősávot telepíttetett, melynek már több fontos funkciója is van. Az erdő végi a tavat a szelektől és így a gyors kihűléstől. Védenek továbbá a levegőben terjedő szennyeződésektől, árnyékot adnak, megszűrik a város zaját és nem utolsó sorban oxigént termelnek. A véderdő a városba vezető Festetics alle és a dr. Schulhof Vilmos sétány immár több száz éves fái elválaszthatatlan részét képezik a hévízi élővilágnak, és mikroklímának. A telepített erdő leginkább tiszteletet parancsoló fái a 200 éves platánok, míg legkülönlegesebb egyedei az allét alkotó mocsári ciprusok. Mellettük találhatók kőrisek, bükkök, tölgyek, kínai ősfenyő és még sok más fafaj, melyek biztonságos otthont kínálnak néhány erdei kisállat, mint a mókusok vagy sünök, illetve a fák lombján fészkelő madarak számára. A Hévízre bevezető Festetics-allé jellegzetes fái a mocsári ciprusok (Taxodium diistichum). A mutatós, nyáron üde zöld, laza lombkoronájú fák, valójában Észak-Amerikai eredetű díszfák. Hévízen számos példány található belőlük, hiszen a tavat körülölelő véderdőbe, vélhetően a fafaj számára ideális talaj és éghajlati viszonyok miatt sokat ültettek. Jellegzetessége, hogy más ciprosokkal ellentétben levelei ősszel izzó vöröses-barnára változnak, majd télre lehullanak. Látványuk mind zölden, mind vöröses színben pompázatos A tó körül és a Véderdőben táblarendszer segíti a tájékozódást, valamint az ott élő növény és állatvilág megismerését.   A mikroszkóp alatt... A hőforrás jellemző növényei a kékalgák, melyek egyes fajait fehérjéjük különleges összetétele tesz alkalmassá a magas hőfokon való életre. A kénbaktériumok is jellegzetes lakói a tónak, képesek a vízből kiválasztott ként a sejtjeikben raktározni. A tóban lakó különböző baktériumtörzsek teszik a tó vizét fertőtlenítő hatásúvá. A mikromonospórák egy különleges faja is él a tóban, melyet „hévízi mikromonospórának” neveztek el lakóhelye után – mivel korábban még nem találkoztak vele. Erőteljes fehérje és cellulózbontó, így fontos élőlénye a tó víz alatti talajának. A szintén Hévízen felfedezett sugárgomba faj is különlegesnek mondható: Közép-Európában egyedül itt fordul elő. Sejtjeiben és azok környezetében jódkristályokat halmoz fel.   A Berki tanösvény még sokak számára nem ismert, pedig érdemes egy gyalogtúra során megismerni a látványosságokat. A tanösvény bemutatja a Hévízi tavat, az azt körülölelő láprétet, a berek növény-és állatvilágát, mely nem csak hazánkban, de Európában is rendkívül ritka és értékes természeti kincs. Tájékozódásul pedig a Hévízért Városvédő, -Fejlesztő, Kulturális Egyesület és a Keszthelyi Környezetvédő Egyesület által létrehozott kiadvány segít, mely a linkre kattintva letölthető. vezetofuzet.pdf Különleges halfaj a hévízi tóban  

title: Ritka hévízi növények, állatok

description: Tavirózsa, vöcsök, kócsag, mikro organizmusok, vad ponty, véderdő

címkék: ;Hévíz;Természet;Természetvédelmi terület;Termál tó;Túra;

fókusz kulcsszó:

szinoníma címkék:

cím: Hévízi Tófürdő

lead:

tartalom:     A Tófürdő és a Festetics Fürdőház egy belépőjeggyel látogathatók, azonban a Festetics Fürdőházban található szauna részleg kiegészítő jeggyel vehető csak igénybe. A Fedett Fürdő külön belépőjeggyel látogatható. Hévízen a természetes gyógyítás és az egészségmegőrzés szinte minden eleme megtalálható, melyek apró részecskeként egymáshoz illeszkedve kerek egészet alkotnak. Ez a kerek egész egyszóval úgy írható le, hogy egészség. Az elemeknek önmagukban is gyógyító hatásuk van, de az együttes jelenlét magasabb hatékonysággal alkalmazható a gyógyítás, rehabilitáció és az egészségmegőrzés során egyaránt. Ha Hévíz, akkor a gyógyító elemek közül mi mást is lehetne az első helyen említeni, mint a  termáltóban való fürdőzést. A víz lágy, selymes simogatása és a lebegés érzése, a ringatózó lótuszok, a víz gyógyító illata, a fák zöldellő lombkoronája nyugtatja az idegrendszert, s együttesen a gyógyulás pszichikai elemét jelentik. Megtapasztalni azt, ahogyan a vízcseppek apró gömböcskékhez hasonlóan masszírozzák testünket, egyedülálló a világon. Télen a párafüggönyön át szemlélni a hófehér tájat örökre szóló élmény. A hévízi gyógytó nemcsak a fürdőzés élményét adja, hanem a tradicionális gyógykúrák és az egészségmegőrző wellness kúrák alapját jelenti. A hévízi gyógyhatások kiinduló alapja tehát a fürdőkúra, de emellett több olyan egyedi gyógyterápiás kezelést is ki kell emelni, mint például az iszappakolás, a híres súlyfürdő, a gyógymasszázsok, valamint az ivókúra. Ebben a kis ékszerdoboznak belillő városban természetesen nemcsak gyógyulni lehet, hanem csodás hely arra, hogy megőrizzük testünk aktív fizikai állapotát, erősítsük szellemi frissességünket, valamint megtaláljuk a lelki harmóniát, a nyugalmat (még ha csak pár napra is...). Az aktív mozgásprogramok, mint például a nordic walking séták, kerékpártúrák, séta a városban, a tó melletti kifolyónál vagy az egregyi borozósorra, mind-mind a feltöltődést segítik. Van akinek ezek jelentik a gyógyító erőt, van akinek azonban az, hogy csodás környezetben pihen két-három, vagy akár több napot is és semmi mást nem csinál, mint egyszerűen élvezi a szabadságot, a városka egyedi hangulatát, az éttermek kiváló zalai specialitásait, melyet a hévízi bor kortyolgatása és a baráti beszélgetések tesznek felejthetetlenné. Mert ugye tudja! A jó étel és a jó bor éppoly fontos az élethez, mint a jó egészség!

title: Hévízi Tófürdő

description: Belépőjegyek, nyitva tartás, szolgáltatások a hévízi Tófürdőn.

címkék: ;Egészség;Festetics Fürdő;Fürdés;Gyógyászat;Gyógytó;Gyógyvíz;Hévíz;Hévízi tó;Hévízi Tradicionális Kúra;Tófürdő;Wellness;Nyitva tartás;

fókusz kulcsszó:

szinoníma címkék: