cím: Tófürdő épületek és villák

lead:

tartalom:     Hévízgyógyfürdő részei napjainkban Tófürdő Főbejárata a kerub szobrokkal - dr. Schulhof Vilmos sétány felől Központi épület, 4 fedett medence térrel, pihenő terekkel és teraszokkal, ami a főbejárattól és a Festetics Fürdőháztól függőfolyosón keresztül közelíthető meg, mert a tó fölé, cölöpökre épült Festetics Fürdőház, mely a fürdő déli bejárata az Ady Endre utca felől, a legkésőbb elkészült, tóparton álló épület, itt kapott helyet a wellness központ Iszap medence, ami a Festetics Fürdőház és a Központi épület között a tóban helyezkedik el. Deák téri, avagy Nyári Bejárat, ami csak időszakosan tart nyitva. Nyári öltöző. A tó keleti partján álló, fa épület, ahol öltöző kabinok és napozó teraszok találhatók. Medve napozó. A tó dél-keleti partján álló külön napozóterasz.   dr. Schulhof Vilmos sétány villái A sétány a tófürdő körüli park része. A sétáló utca végén álló Fedett fürdő épületétől induló dr. Schulhof Vilmos sétány a tófürdő főbejáratához vezet. A platán fákkal beárnyékolt, padokkal szegélyezett sétány egyik oldalán a hévízi tó, másik oldalán a Szent András Reumakórház történelmi épületei tárulnak elénk. Az itt látható épületek az 1870-es években épültek, majd az 1900-as évek elején alakították át őket a ma is látható kétszintes házakká. Mindegyik háznak külön története van.   Hévízi Tófürdő története Hévízgyógyfürdő 1795 és 1905 között Az első, még téglalap alaprajzú, két épületrészből álló fürdőépületet 1795-ben építtette a tó fölé Gróf I. Festetics György földbirtokos.  A gyógyvíz jótékony hatásainak híre 1801-be már Bécsbe is elért, egy 1818-as beszámolóban pedig már említi a fehér tavirózsák jelenlétét a tóban, melyekhez 1898-ban további indiai fajokkal telepítettek. 1858-ban megkezdődtek a tó körüli fásítások, a fürdőépületek modernizálása, és a tóparti vendégépületek kialakítása. A Tó központjában a férfi és női tükörfürdő (kabinokkal körülhatárolt fürdő) kapott helyett, de sokan az akkor még jóval szélesebb hévízi kifolyót használták fürdőzésre. Hévízgyógyfürdő 1910-1920-as években 1905-től Reichl Vencel bérlő mindent elkövetett, hogy Hévízt nemzetközi fürdővárossá fejlessze. A korábbi fürdőépületet kupolás épület váltotta fel, számos modern szálló és vendéglő, valamint a gyógyhelyen elengedhetetlen „Kúrszalon” megéülése is neki köszönhető. 1907-ben a régi vert híd helyén fedett híd épült, és elkészült a két tornyú, jellegzetes főbejárat.  Ugyanebben az évben épült a Hévíz Szanatórium és Gyógyszálloda. 1911-ben a város megkapta a  „gyógyfürdő jellegű település” címet. Hévízgyógyfürdő az 1930-as években 1926 után a fejlesztések új erőre kaptak. Megépült  a jellegzetes tóparti Fürdőépület, valamint 1932-ben üvegtetőt kapott a főépület, ami ezzel teljesen fedetté vált. 1930-ban már 7 szálloda, 11 vendéglő és 40 villa állt a községben, a éves szinten csaknem 16 ezer vendéget pedig változatos kulturális élet fogadta. Ezekben a boldog békeidős években  volt főorvos Hévízen dr. Schulhof Vilmos, aki munkásságával sokat tett a hévízi gyógyászat népszerűsítéséért, ma a Tófürdő melletti sétány viseli nevét. Hévízi épületek 1945 előttről Az első fürdőépülettel (1795) egy  időben megépült a gyógyításra (érvágás = köpölyözés) használt „köpülöző ház”. Míg az 19. század első felében a tó környéke csupán nádas, lápos területekből állt, addig az 1850-es évektől tudatosan építették a szebbnél szebb szállóépületek. 1870-ben már állt a I-VII. ház, melyek közül a Hetes Ház volt az egyetlen kétszintes épület. Épült egy római katolikus kápolna is (melyet később lebontottak), majd az 1900-as évek elején megépültek a szállók, bazárépületek,  valamint a „Kúrszalon”, ami a báloknak, hangversenyeknek adott helyet. Hévízgyógyfürdő az 1950-1960-as években 1948-ban, az addig Festetics tulajdonú Tófürdőt és minden kapcsolódó épületet, parkot államosítottak, és megkezdődött az állami üdültetés időszaka. 1952-ben létrehozták a Hévízi Állami Gyógyfürdőkórházat, és még ebben az évben országos jelentőségű gyógyhellyé nyilvánították Hévízt. 1968-ra elkészült az ország akkor legmodernebb, balneoterápiás gyógyászati eszközökkel teljesen felszerelt fedett fürdőépülete. Ebben az időszakban kezdte munkásságát Hévíz nemzetközi hírű reumatológus orvosa, id. dr. Moll Károly, a súlyfürdő feltalálója.   Hévízgyógyfürdő az 1970-80-as években Az idegenforgalom a 70-es években olyan mértékben megnövekedett /immár a nyugati vendégeknek is köszönhetően/, hogy további minőségi szállodák építése, és a Tófürdő épületek újjáépítése is szükségessé vált. A korábbi kupolás épületeket 1977-től folyamatosan vörösfenyő borítású, tornyos épületek váltották fel. A teljes felújítás 1985-re fejeződött be, de a vendégek nem sokáig élvezhették az új létesítményt, hiszen az egy tűzvész következtében 1986. március 3-án teljesen megsemmisült. Az új épületek végül 1989-ben készültek el. Hévízi Tradicionális Kúra A hévízi kénes víz jótékony hatásairól először 1780-ban olvashatunk. Kezdetben a fürdőzés mellett csak az érvágást alkalmazták gyógymódként, szanatórium is csak 1907-ben épült a településen. A település első híres orvosa Schulhof Vilmos, aki a mozgásszervi rehabilitációban a fürdőzés mellett már elektroterápiát és röntgent is alkalmazott. A hévízi gyógyászat az 1950-es évektől id. dr. Moll Károly munkásságának köszönhetően új lendületet vett, 1968-ban pedig az ország legmodernebben felszerelt balneoterápiás fürdőépülete épült meg a városban. A szolgáltatások azóta a kezelések széles spektrumával bővültek, de a hévízi tradicionális kúra alapjai továbbra is a következők: gyógyvizes fürdőzés, gyógyiszappakolás vagy iszapfürdő, és a Moll Károly féle súlyfürdő. Ezeket egyéni igények szerint egészíthet ki ivókúra, gyógymasszázs, mozgás-, fiziko- vagy hidroterápia. Kedves emlékek Hévízről A fürdőhely az elmúlt 220 év során számos vendéget vonzott, akik lehettek hírességek vagy kevésbé híres emberek de kivételes esetben még híressé vált állatok is. Míg az 1800-as években teljesen természetes volt, hogy állatokat hajtottak a vízbe, addig 1914-ben már egész nagy látványosságot keltett, mikor Nelly-t, a fájós lábú elefántot Hévízre költöztették. A volt cirkuszi elefántnak napi kétszeri iszapos, gyógyvizes fürdőzést ír elő a Fővárosi Állatkert állatorvosa, amit ő nagy kedvvel teljesített. A 3 éves elefánt annyira népszerűvé vált, hogy a város számára plusz turisztikai vonzerőt jelentett, a vendégek pedig naponta, kosárnyi finomságokkal lepték meg, pl. friss cseresznyével.  Nelly gyógyüdülésének sajnos a háború kitörése vetett véget. Nelly történetéről a Fővárosi Állatkert oldalán is találhatunk egy rövid beszámolót!    

title: Hévízi fürdő épületek, villák

description: SCHULHOF SÉTÁNY VILLÁI, történelmi fürdő épületek, tófürdő történelme

címkék: ;Hévíz;Tófürdő;Hévízi tó;Villa;Épület;

fókusz kulcsszó:

szinoníma címkék:

cím: Terápiás élmények

lead:

tartalom: Első hévízi prevenciós kezelésem története Egy kedves vendégünk beszámolt saját tapasztalatairól, melyeket hévízi gyógykúrája során szerzett Miért is? 31 évesen döntöttem úgy, hogy kipróbálok egy klasszikus hévízi gyógykúrát mivel az ülőmunka és a helytelen tartás következményeképp borzasztó hátfájás, pontosabban a gerince felső háromnegyedénél éreztem rendszeresen szúró fájdalmat, valamint a vállamban annál a bizonyos „csuklyás” izomnál nehezedtek el az izmaim. Ehhez hozzájárult még egy lovasbaleset. Rendszeresen jártam/járok gyógymasszőrhöz. András kezei között azért mérséklődtek a kellemetlenségek viszont javasolta, hogy iktassak be egy hévízi gyógykúrát mert a vizsgálatok során biztosan fény derül a gerinctáji fájdalmakra. Erről fogok beszámolni. Hétfői nap reggel 7-kor kezdtem masszázzsal majd a fizikoterápián mágneskarika és ultrahangos kezelés következett. Minden alkalommal ilyen sorrendben épült fel egy kezelési nap. 9-kor pedig nyaktorna a gyógymedencében. A nyaktorna azért is jó mert nem megerőltető, de el tudunk sajátítani olyan mozdulatokat, amiket akár a munkahelyünkön pihenésképp el tudunk végezni, így el tudjuk lazítnai nyaki izmainkat.   A röntgen eredmény kézhezvétele után ismét visszamentem Oláh doktor úrhoz és ez után 10 db súlyfürdő került még kiírásra. A súlyfürdő  látszatra elég „kegyetlen” kezelésnek tűnik, de a gyakorlatban egyáltalán nem kellemetlen, hogy a nyakunkon felfüggesztve lógunk. A meleg termálvíz nagyon kellemes és egyáltalán nem érzünk fájdalomérzetet. Az első 1-2 kezelés után nap közben húzódó érzést tapasztaltam a nyakamban és a gerincoszlop mentén, ez is bizonyítja, hogy valóban hatásos a súlyfürdő hisz nyúltak az izmaim és a csigolyákat is „kimozgatta”. A kúrát 3 hét alatt fejeztem be, összesen 15 db masszázst, 15 db mágneskarika-kezelés, 15 db ultrahangos kezelés és 10 db súlyfürdőt vetetm igénybe, vízi nyaktornából pedig sajnos csak hármat mivel későn értem volna be a munkahelyemre. Az első pár hétben még nem tapasztaltam pozítív változást, sőt eléggé „darabosan” mozogtam és néhol fájdalmat is tapasztaltam, viszont 2-3 hét után a mozdulataim „olajozottak” lettek és sokkal könnyebben, dinamikusabban és fájdalommentesen telnek a mindennapjaim. Tervezem, hogy ősszel is veszek egy 2-3 hetes kúrát a jobb eredmény érdekében. Arról is be fogok számolni, addig is néhány otthon is elvégezhető mozdulatsort javaslok, melynek jó hasznát vehetitek. Hévízi gyógyiszap pakolás   Személyes tapasztalatok A tófürdő bejáratánál állva az ember csupa mosolygós, ellazult emberrel találkozik, kíváncsiak voltunk a véleményükre és hogy miért is látogattak el Hévízre. Andrea elmesélte, hogy első fürdőkúráján vesz részt, mivel lassan 15 éve ülőmunkát végez, elkezdte érezni ennek negatív hatásait, és úgy döntött, hogy kipróbálja, mennyit javít hátfájdalmain egy egyhetes kúra. „Hévízen felkerestem egy reumatológus orvost, aki egyénre szabott kúrát állított össze, melyben gyógytorna, nyaktorna, masszázs, súlyfürdő, valamint napi 3 órás fürdőzés szerepelt.” Emellett jutott ideje arra is, hogy felfedezze a környéket. Volt biciklitúrán a Kis-Balatonnál, és naponta nordic walkingolt a tavat körülvevő véderdőben. Számára ez az egy hét a teljes kikapcsolódást jelentette. Katalin is becsatlakozott a beszélgetésbe, aki azt tanácsolta, hogy ha teheti, jöjjön legközelebb két hétre, azután magára sem fog ismerni. Katalin minden évben kétszer látogat el Hévízre, hogy a két hét eltelte után újjászületve térjen haza családjához. Reumatikus panaszai miatt háziorvosa hívta fel először figyelmét Hévízre, és hogy érdemes lenne két hétre leutaznia. Ettől kezdetben ódzkodott, két hétre otthagyni a családot? „Ki fog rájuk főzni? Mihez fognak kezdeni nélkülem?” Mára azonban ez a kétszer két hét az év azon időszaka lett, amikor feltöltődhet, pihenhet és gyógyulhat. A kúrákat TB támogatással veszi igénybe és minden évben ugyanarra a magánszálláshelyre tér vissza, ahol a háziakkal jó barátságot kötött.  

title: Hévízi kúra beszámolók

description: Vendégvélemények, beszámolók a hévízi kúra hatásáról, a kezelések menetéről.

címkék: ;Gyógyászat;Gyógykúra;Gyógytó;Gyógyuljon meg;Gyógyvíz;Hévízi Tradicionális Kúra;Hévízi tó;Hévízgyógyfürdő;

fókusz kulcsszó:

szinoníma címkék: