• A fürdőzést zuhanyozással kezdje, de a szaunába szárazra törölközve menjen!
• Helyfoglalás előtt terítsen az ülésre lepedőt vagy törölközőt!
• Amíg a szaunán kívül hűti magát, ne hagyja a padon törölközőt, azzal elfoglalva más elől a helyet!
• A felöntéseket fürdőmester vagy szaunamester végezze, így megelőzve az illat kavalkád valamint az esetleges viták keletkezését!
• A felöntést követő percekben, nem ajánlatos ajtót nyitogatni, inkább élvezze ki a forró levegőt! Külföldön ilyenkor a legtöbb helyen jelzőlámpa világít, így tudatva a bemenni szándékozókkal, hogy épp felöntés történt!
• Minden csepp, amelyet a forró lávakövekre öntenek, a szaunában párologva belégzésre kerül, ezért van olyan folyadék, amely nem alkalmas a locsolásra, pl. az ammóniatartalom miatt!
• Étkezés után nehéz gyomorral nem ajánlott szaunázni, ahogy alkoholos ital elfogyasztása után sem!
• Ékszereket mellőzzünk a szaunában, mivel felhevülésük égető érzést, és hólyagosodást is okozhat a bőrön!
• Lázas betegen ne menjen el szaunázni, mert amíg bizonyos betegségek, tünetek kialakulását megelőzi, addig a hőemelkedéses illetve lázas állapotot felfokozza!
• Lehetőleg finoman tartsa szemmel a másikat, mert előfordulhat, hogy egy-egy gondatlan szaunázó saját egészségi állapotát, fizikai állóképességét rosszul méri fel, és segítségre szorul esetleg menteni is kell.
• Egy-egy fázis között tartson népi pihenőt, hogy a testének legyen ideje lehűlni, hogy aztán az egész kezdődhessen elölről!
• Élvezze ki a szaunában a csendet, és hagyja, hogy a többi szaunázó is ezt tegye.

Tudjon meg  még többet a különféle szaunapítusokról!

Infrakabin - Aromakabin - Gőzfürdő

Infrakabin

Az infravörös sugárzás használja fel. Mélymeleg típusú kezelés, amelynek során a kabinban használt energia 80 %-a testet, és 20% melegíti csak a levegőt. Az infrasugarak a bőr felszíne alá 1 cm mélyre hatolnak, ott lazítják a bőr alatti salak- és méreganyagokat, melyeket a verejtékmirigyeken keresztül kijuttatnak a szervezetből. Hőmérséklete 45-80°C, páratartalma 45-50 % között mozog. Használata kevésbé megterhelő, mint a finn szauna.

Tudta Ön, hogy az infrakabin:

• fogyaszt, mert kalóriát is éget (félóra alatt akár 300 kcal)?
• erősíti az immunrendszert és javítja a vérkeringést?
• megtisztítja a szervezetet a káros anyagoktól?
• megszűntetni a narancsbőrt és az ízületi fájdalmakat?
• oldja a stresszt, és megszépíti a bőrt?
• csökkenti a fájdalmat a véredények tágulása által?
• akár otthonra is beszerezhető megfelelő szakáruházakból?

Aromakabin

A kabinok levegőjét illóolajakkal illatosítják, melyek hatásuk szerint relaxálnak vagy felfrissítenek. Már az őseink is használták az illóolajos növények különféle kivonatait: vallási szertartásokkor, gyógyításra, testápolásra, csábításra vagy balzsamozásra.

Tudta Ön, hogy:

• a citrom: élénkít, jó az emésztésre és a bőrproblémákra?
• a jázmin: antibakteriális és frissítő hatású?
• a levendula: relaxál, fertőtlenít, kiváló álmatlanság ellen, sebekre vagy égési sérülésekre?
• a kamilla: stressz és szorongás oldó, nyugtat, és álmatlanságűző?
• a menta: fertőtlenít és relaxál?
• a szantálfa: ekcémára, száraz bőrre és légúti problémákra kiváló?
• a vanília: ellazít és relaxál?
• a narancs: élénkít és frissít?

Az illóanyagok belégzéssel és a bőrön keresztül jutnak a szervezetbe. A nyugtató hatás mellett gátolják a baktériumok, gombák szaporodását, tisztítják a légutakat, fokozzák az izomszövet és a bőr vérellátását, gyulladást csökkent és fájdalmat csillapít, jó hatással van a kiválasztó-, és emésztőrendszerre. Az illóolajak használatának legfőbb oka, hogy érzelmeinkre lelkünkre is pozitív hatással vannak, lelki és mentális blokkokat oldanak, gyorsan hatnak.

Az illóolajak felhasználásának több formája is létezik:

• aromakabin (teljes test inhalálás);
• száraz inhaláció (zsebkendőre cseppentve, vagy közvetlenül belélegezve);
• inhalálás (összeválogatott illóolajak gőzölgő vízbe kerülnek, és a gőzzel együtt kerülnek belégzésre); pakolások, borogatások (krém vagy kiáztatott gyógynövény formájában kerülnek a bőrre),
• aromaterápiás gyógymasszázs (a masszázs és az illóanyagok pozitív hatásait egyesíti);
• aromaterápiás gyógyfürdő (oldószerrel, tejszínnel vagy tejjel kerülnek az illóolajak a fürdőbe);
• párologtatás (vízbe csepegtetett illóolaj, annak hőmérsékletének emelésével párolog a levegőbe);
• belsőleg (csak kicsi és szigorúan ellenőrzött mennyiségben szabad használni, maxmium néhány cseppet naponta, vivőanyaggal pl. tea, cukor, alkohol).

Tipp: fokozhatja a kabinban eltöltött kellemes időt, ha zenét is kapcsol hozzá. A lágy dallamok teljesen ellazítják majd!

Gőzfürdő

A törökök, görögök, rómaiak egyaránt ismerték már a gőzfürdő jótékony és kellemes hatásait. A görögök által használt gőzfürdő hőmérséklete 43-48°C között mozog. A hagyományos török gőzfürdő, ennek páratartalma 100 %. A római fürdő ennél enyhébb, 70 %-os. Napi egy-két alkalommal 30-40 perc eltöltése javallott.

A tradicionális római gőzfürdők több, különböző hőmérsékletű helyiségekből álltak, mint a caldarium, danárium, tepidárium, laconium, frigidarium. A törököktől a hamam nevű fürdő terjed el, melyben az izzadás mellett masszázsban is részesült a „páciens”. Az araboknál nagy népszerűségnek örvendett a rasul, vagy másnépen arabfürdő, iszapfürdő, ahol iszappal kenték be a testet, a kabinokba pedig gyógynövényes gőzt engedtek.

Javallatai és ellenjavallatai megegyeznek a szaunáéval.

Az 1999-es Zalai Kalendárium így ír róla:
"A hévízi tündérrózsa 100 éve

Meghonosodása óta csodájára járnak

A 100. születésnapját ünnepelte tavaly Hévízen az indiai tündérrózsa. A város jelképét is megtestesítő csodálatos növény honosítása nem ment ugyan könnyedén, de szerencsére sikerült. Gondok persze az óta is akadnak, hiszen a rendkívül „falánk” kártevők támadása ellen folyamatosan védeni kell a virágokat. A megfelelő szereket és módszereket szerencsére sikerült megtalálni, illetve kidolgozni. A tündérrózsa történetéről, védelméről Vincze Tamást, az Állami Gyógyfürdőkórház kertészmérnökét kérdeztük.

- A tündérrózsának amellett, hogy szép, mitológiai múltja van, sőt, szent növényként is tisztelhetjük.
- Az egyiptomi fehér és kék tündérrózsa virága fontos szerepet játszott az egyiptomiak hitéletében. A bőségnek és a jólétnek volt a jelképe, és mint ilyent, Egyiptom királyának és hitvesének, Ozirisznek és Ízisznek szentelték. Ugyanakkor a halálnak, majd az örökké megújuló életnek is a szimbóluma volt. Így a múmiákat kék és fehér tündérrózsa virágokkal koszorúzták. Az egyiptomiak nem csak tisztelték a tündérrózsát, hanem táplálékként is felhasználták; magvait lisztté őrölték és lepényt sütöttek belőle. A tündérrózsa rokona a lótusz a hindu mitológiában az univerzum bölcsője. Amikor az özönvíz elsöpört mindent, a vizek tetején fekvő Visnu köldökéből virágzott elő. Ebből emelkedett ki Brahma, a Teremtő és létrehozta a világot. Visnu lótuszt tart az egyik kezében, ez az a virág, mely a vizek formátlan végtelenségéből teljes pompájával teríti szét szirmait, szimbolizálja a mindenséget. A védák lótusz alakúnak említik az emberi lény legbelsőbb magját, ahol a lélek lakozik, míg a hinduk és buddhisták ahhoz az emberhez hasonlítják, akit nem érintenek meg a világ bűnei. Néhány lótuszvirágnak régebbi szimbolikája van. Az indiai irodalom örökzöld témája a reggeli nap első sugaraira ébredő és kinyíló lótusz. Az irodalmi leírások a szépséges asszonyt is a lótusz részeihez hasonlítják.

- Hévíznek ugyan nem szent növénye, de jelképe a tündérrózsa. Miként is került a tóba?
- A tó növényvilágának leglátványosabb tajgai a tündérrózsák. A század eleji leírásokból, illetve Richard Bright angol orvosutazó 1815-ből származó útikönyvéből tudjuk, hogy a tóban őshonos volt a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba). Ez a hideg vizekben is díszlő, csendesebb vizeinkben majdnem mindenhol megtalálható faj már magában is szép jelenség. A múlt század harmincas éveiben már kísérletet tettek arra, hogy mellette trópusi eredetű tündérrózsákat honosítsanak meg a tóban. A nagyváradi Püspökfürdő meleg vizéből előbb a budapesti Lukács-fürdőbe, majd innen Hévízre telepítették az egyiptomi fehér tündérrózsa (Nyphaea lotus) egyedeit. Ez azonban akkor nem bizonyult maradandónak. 1898 és 1906 között Lovassy Sándor, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára gondolt egy merészet és nagyszabású tündérrózsa-honosítási akcióba kezdett Hévízen. A budapesti tudományegyetem gazdag botanikus kertjének Viktória-házából több trópusi tündérrózsafaj gyöktörzs-darabkáját megszerzett, s azokat az iszapba ültette. Az első esztendőben Lovassy Sándor az egyiptomi fehér és az indiai vörös tündérrózsa hosszú virágú alfajának (Nymphaea rubra) honosításával próbálkozott. Az előbbi növénnyel végzett kísérletek a múlt századihoz hasonlóan ezúttal sem vezettek eredményre, viszont az utóbbi már 1898-ban megmutatta életképességét. A telepítést követő 33. napon, 1898. július 25-én nyílt ki Hévízen az első vörös tündérrózsavirág, amelyet természetesen a hévízi fürdővendégek nagy érdeklődése kísért.

- Lovassy Sándor ezután nem kísérletezett más fajokkal?
-  De igen. A következő évben Egyiptomból, Indiából és Afrikából származó kék tündérrózsafajokat próbált telepíteni, sőt, még az amazonasi Viktoria regia telepítését is megkísérelte. Ez utóbbi 1903 augusztusában virágozni is kezdett a tóban, ám megtelepedni végül nem tudott. Kezdetben sikeresnek ígérkezett a kék virágú, napközben nyíló dél-afrikai kék tündérrózsa honosítása is, a tó talaja és mikroklímája azonban – több fajéhoz hasonlóan – nem volt számára megfelelő.

- Tehát a ma tündöklő faj bizonyult a legéletképesebbnek, honosítási szempontból pedig a legmegfelelőbbnek. De mit kell tudnunk a virág „jellemzőiről”?
- A tropikus Kelet-Indiából, közelebbről Bengália mocsaraiból, lassú folyású sekély vizeiből származó tündérrózsa 1803-ban került Európa botanikus kertjeibe. Általában éjjel kezd el nyílni és a napsütéses időben kora délutánra becsukódik. Ha azonban az idő borongós, akkor egész nap nyitva marad. Érdekes az is, hogy a növény szára az iszapban van, onnan törnek vízfelszínre a levelek, néha 4-5 métert is megtéve. A virágok májustól novemberig láthatók, egy-egy virág három napig díszlik. Egy nem háborgatott tő egy nyáron 60-90 levelet fejleszt. Ősszel a tündérrózsák visszahúzódnak az iszapba és tavasszal hajtanak ki ismét.

- Mennyire tűrőképes a tündérrózsa?
- Érdekessége, hogy az egyik – nem az indiai – faj magja meglepően életképes. Japánban e század elején több méter mélyen kiásott iszaprétegben sértetlen magokat találtak. Ezeket megpróbálták kicsíráztatni, ami sikerült. Ezután elvégezték a pontos kormeghatározást is radonkarbon módszerrel, s megállapították, hogy a magok 1040 évesek voltak. A vörös tündérrózsa mindezek ellenére – a többi trópusi növényhez hasonlóan – rendkívül érzékeny. Szereti a háborítatlanságot, az egyenletes klímát. Az egykor féltve őrzött egzotikus növények egyébként mára buján elszaporodtak a tóban. A tündérrózsa természetesen védett növénye a Hévízi tónak, virágát leszakítani és bolygatni tilos.

- Ha jól tudom, a növények klimatikus szerepe is van.
- Így igaz, a tavirózsák nem csak esztétikai értékűek. A tó jelentős részét beborító növények hatékonyan fékezik a víz lehűlését, mint ahogyan a tavat övező véderdő is szerepet játszik a gyors vízhőfokcsökkenés megakadályozásában, mert útját állja a párát felszaggató szélnek. A tó flórájának említésre méltó növénye a lefolyócsatornában nagy tömegben nyíló fehér tündérrózsa is.

- A védelem ellenére a növények legalábbis Hévízen – folyamatos gondoskodást igényelnek?
- A tündérrózsákon az elmúlt években két kártevő jelent meg. Az egyik az olajosbogár, a másik a tavirózsa levéltetű. Mivel a tó 1993 óta természetvédelmi terület és fürdővendégek ezrei keresik fel évente, ezért a védekezés meghatározásakor elsődleges szempont egy emberre, természetre veszélytelen eljárás kidolgozása. A kémiai védekezést az első pillanattól elvetettük, csakis a biológiait tartottuk lehetségesnek. Az olajosbogár ellen már második éve sikeresen alkalmazunk egy baktériumtörzset, amely kizárólag a szóban forgó kártevőre ártalmas. A levéltetű elleni védekezésre ez idáig nem volt hasonló módszer, habár ezek igen komoly kárt okoztak a növényekben. A laboratóriumi és a tavon végzett szabadtéri kísérletek azt mutatják, hogy egy gomba sikeresen vethető be a levélkártevő ellen. Ennek gombafonalai a levéltetvek testét átszövik, így az állat elpusztul. A szer tavon történő engedélyeztetési kérelme már a Természetvédelmi hivatalban és a minisztériumban van…"
 

A hévízi gyógyvíz elsősorban a mozgásszervi megbetegedések, ezen belül a reumatológiai, ortopédiai, mozgásszervi műtéteket és baleseteket követő utókezelésre szoruló esetekben alkalmazható, de idült nőgyógyászati és bőrgyógyászati betegség kiegészítő gyógykezelésére is kiválóan alkalmas. A kúra indikációiról bővebben itt olvashat.

A gyógykúra igénybevétele előtt minden esetben orvosi vizsgálat szükséges, ahol a mozgásszervi panaszok felmérésén túl a szervezet általános állapotát is ellenőrizzük.
Az orvos a vizsgálat alapján egyénre szabottan összeállítja a kúraprogramot, s közben a fürdőzést kombinálja sok egyéb gyógymóddal, pontosan előírja a fürdés időtartamát. A hévízi kúra ajánlott időtartama 2-3 hét.
A hévízi gyógykezelések és terápiák társadalombiztosítási támogatással is igénybe vehetők, járóbeteg illetve fekvőbeteg ellátási formában, melyről részletes információt családorvosától kérhet.

Fürdőorvos, balneológus és reumatológus.  Tanulmányait Budapesten végezte, majd Berlinben is szerzett orvosi gyakorlatot. 1905-től tevékenykedett Hévízen fürdőorvosként egészen ’44-ig. Rendkívül sokat tevékenykedett a hely orvosi fejlesztéséért, megismertetéséért. 1907-ben kezdeményezte az első szanatórium felépülését, majd 1911-ben a Zander-gyógyintézetet. A Zander módszer lényege a gépekkel történő gyógygimnasztika jelentette. Munkásságával tudományos alapokra helyezte a fürdőgyógyászatot, az általa lerakott „alapokra” épólt fel az akkori Hévízfürdő.

Reumatológus, balneológus és radiológus. 1918-ban szerezte meg oklevelét, majd Berlinben szerzett szakképesítést. Hazatérve bátyja Zander intézetében tevékenykedett. Hévízen balneológiai kutatómunkát végzett, de röntgenorvosként nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő felvételeket készített. 1948-ig ő vezette a fürdőtelepet. Számos szakkönyvet írt, korának legtapasztaltabb szakembere volt, aki pályafutását Hévízen alapozta meg.

Balneológus, 1913-ban szerezte meg orvosi diplomáját Budapesten. 1932-től vezető fürdőorvos Hévízen, majd 1952-től osztályvezető főorvos, majd igazgatóhelyettes egészen ’68-as nyugdíjazásáig. Hozzá fűződik a tó áramlástérképének elkészítése, valamint a különleges hévízi kezelés a súlyfürdő felfedezése. Publikációi jelentek meg különböző szaklapokban, szerepelt nemzetközi kongresszusokon. Ő volt a leghosszabb ideig tevékenykedő balneológus Hévízen. Felesége Dr. Hoffmann Ilona (1909 – 2008) reumatológus neve szintén a városhoz köthető. Méltó szakmai partnere és segítője férjének.