A Hévíz fölé szelíden magasodó Egregyi Borhegyen egy kisüzemi műhelyben születnek a Csizmás Szörpök, amelyek jellegzetessége, hogy mesterséges aromák. édesítőszerek helyett valódi gyümölcsöt tartalmaznak. Németh László, a szörpök megálmodója ugyanis azt az ízt szerette volna visszahozni, amit gyerekkorában ő is megszokott. Ha neked is vannak emlékeid arról, milyen az igazi szörp - vagy ahogy Zalában mondjuk “málna málna”- íze, akkor László szörpjeinek megkóstolása benned is felidézik majd a vidéki hangulatot.
Lászlóhoz a gasztronómia és a vendéglátás mindig közel állt, hiszen külföldön korábban ezen a területen dolgozott, majd az idők során megérett benne a hazaköltözés vágya. Ekkor jött a szörpkészítés ötlete, ugyanis László családja gyümölcstermesztéssel foglalkozik a közeli Őrségben, Pankasz településen. Mivel a gyümölcsökből maradt elég felesleg, László elkészítette az első palack málna, eper, és meggy szörpöt.
A kíváncsi próbálkozás és a kitartó kísérletezés eredménye hívta életre a Csizmás Szörp márkát, a folytatást pedig a vásárlók visszajelzése hamar igazolta. A természetes ízű, valódi gyümölcsöt tartalmazó szörpnek helye van a piacon.
A 2018-ban indult vállalkozás a kezdetektől azzal a szemlélettel működik, hogy csak az kerülhet az üvegbe, amit maga László is jó szívvel fogyasztana.
Nem véletlen tehát, hogy az alapanyag jelentős része saját vagy családi termesztésből származik: a málna, az eper, a meggy Pankaszon terem, egy Vas megyei ültetvényen. A bodzavirágot májusban László maga gyűjti vadon, távol az utaktól és a forgalomtól, a kender pedig az Egregyi Borhegyen lévő műhely mögött terem.
A feldolgozás során minden kézzel történik – a darálástól az üvegezésig, mert László így tudja garantálni a legmagasabb minőséget.
A Csizmás Szörpök hideg eljárással, pasztörizálás és főzés nélkül készülnek, hogy a gyümölcs valódi íze, színe és vitamintartalma megmaradjon. A gyümölcsökből kapott levet László nem szűri át teljesen, ezért a málnában ott marad a mag, az eperben a gyümölcshús.
A szörpök gyümölcstartalma igen magas, minimum 40%. Az illatos frissítőkbe minimális tartósítószer, és csak annyi cukor kerül, amennyi szükséges ahhoz, hogy az elvárt ízvilág jelenjen meg minden cseppben.
Hogy mi a titok? László szerint, hogy „Nem szabad sajnálni belőle a gyümölcsöt és a lehető leggyorsabban kell dolgozni.”
Mesterséges aromák helyett maradandó ízek
A kínálatban megtalálhatod a málnát, epret, meggyet, bodzát és a különlegességnek számító kendert is. Utóbbiból enyhén gyógynövényes, nyugtató hatású szörp készül, amit sokan esti ellazuláshoz választanak.
László mindig csak azt a terméket teszi ki a piacra, ami neki is ízlik – ha egy recept nem éri el az elvárt szintet, nem kerül forgalomba.
Kóstold meg Te is!
Kenderszörp
A kenderszörp igazi ritkaság, amely nemcsak ízében, hanem hatásában is különleges. Alapanyaga saját termesztésű, ipari kender (Cannabis sativa), amelyet László Hévíz borhegyén, az Egregyi szőlőhegyen termeszt vegyszermentesen. A kender nőivarú virágát ősszel szüreteli, és az abból készült kivonatot hideg eljárással, főzés nélkül dolgozza fel, hogy a növény értékes hatóanyagai – többek között nyugtató, stresszoldó komponensei – megmaradjanak. Ízvilága enyhén fűszeres, frissítően gyógynövényes, egy csepp citrommal kiegyensúlyozva. A szörp kizárólag természetes alapanyagokat és minimális mennyiségű cukrot tartalmaz. Fogyasztása hűsítő italként ajánlott, de sokan nyugtató hatása miatt lefekvés előtt is szívesen isszák.
Tipp fogyasztáshoz: A Csizmás Szörpöt legjobb, ha 1:8-as arányban kevered vízzel, szódával.
A termékeket megvásárolhatod:
További információ és elérhetőség:
Képzeld el, hogy a Balaton helyén egykor egy hatalmas, ezer méternél is mélyebb tó hullámzott – négyszázszor nagyobb területen! A Pannon-tó története nemcsak lenyűgöző földtani múlt, hanem ma is formáló erejű örökség: ásványkincseink, termékeny talajaink, sőt egyes legendák is innen erednek. Fedezd fel, hogyan változtatta meg a Dunántúlt egy ősi tó, amely örökre nyomot hagyott! A gigászi méretű – legnagyobb kiterjedése idején a Balatonnál több mint négyszázszor nagyobb területű –, egykori Pannon-tó vize évmilliókon (kb. 12 – 8,5 millió évvel ezelőtt) keresztül hullámzott térségünkben is. A környező hegységek kiemelkedése következtében a víztömeg fokozatosan elzáródott a világtengerektől, vize fokozatosan kiédesedett, majd medencéje lassan feltöltődött üledékekkel. Elzártságának köszönhetően élővilága egyedi volt, számos bennszülött (endemikus) fajjal. A Pannon-tó tehát nem a semmiből született, nem egy szempillantás alatt jelent meg a Kárpát-medencében: évmilliók alatt, jóval nagyobb víztestekből záródott el, elsősorban a tektonika örökös, lassú táncának és a csapadékviszonyok változásának köszönhetően. Születése „dátumának” azt tekinthetjük, amikor önálló, a világterektől szinte teljesen elzárt víztestként jelent meg a földtörténet színpadán. Mélysége bizonyos helyeken meghaladta az ezer métert, másutt természetesen sekélyebb részek helyezkedtek el: lagúnák, folyódelták és elszigetelt kis tavak változatos vízivilágot hozhattak létre. A tó magasabb vízállásainak idején a hegységperemeken sziklás partszakaszok alakultak ki, melyek nyomait sok helyen, például a Keszthelyi-hegységben és a Mecsekben is megtalálták. Nagy kiterjedése és mélysége ellenére a főleg Alpi–Kárpáti hegységperemek felől beömlő folyók, iszonyatos mennyiségű hordalékot szállítva feltöltötték, és kb. 6,5 millió év alatt „lekísérték a színpadról”. Ebből a hordalékból keletkeztek a ma ismert, javarészt homokból, agyagból és kőzetlisztből álló pannon képződmények – amelyek fontos ásványi nyersanyagokat (pl. kőolajat), illetve víztartó rétegeket is rejtenek – meghatározóak a Dunántúl felszínének jelentős részén, így a Zalai-dombság területén is. A Dunántúlon számos helyen megtalálható pannon Somlói Formáció agyagmárgás, lemezesen rétegzett kőzetliszt és finom-aprószemű homok üledékein termékeny talaj képződött. E pannon formáció rétegeiben akár a mondavilágból ismert ún. „tihanyi kecskekörmöt” is megtalálhatjuk, amely valójában egy kagylófaj (Congeria ungalacaprae) koptatott héjmaradványa. Érdekesség, hogy a tófeltöltés dandárját elvégző nagyobb folyók irányultsága (ÉNy, É, ÉK felől folytak) miatt a Pannon-tó dél–délkelet felé töltődött fel: gyorsított filmfelvételként elképzelve, mintha kivonult volna mai Magyarország területéről. Emiatt kisebb tavak még nagyon sokáig léteztek a mai horvátországi Szlavónia és Észak-Szerbia területén, de ezek – merőben más méretük, jellegük és faunájuk lévén – nem tekinthetők az egykori Pannon-tó utódainak.
Az ősi Pannon-tó öröksége
Az ősi Pannon-tó öröksége
Egy évmilliókon át hullámzó beltenger
A Pannon-tó születése: nem egyik napról a másikra
Mély vizek és változatos partok
A feltöltődés kora – a Pannon-tó „kivonulása”
Mit hagyott maga után?
Az utolsó tavak és a búcsú