A hévízi tó története

A hévízi tó eredete azokra az időkre nyúlik vissza, amikor a Balaton környéki bazalthegyek és a Balaton is megszületett. A Pannon-időszak végén ugyanis vulkánok törték meg a Dunántúl arculatát A víz csodás hatását már őseink is ismerték. A vulkáni utóműködések első jele volt a hőforrások, így az Őshévíz feltörése.

A régészeti feltárások arról tanúskodnak, hogy már a kőkorszak végén is éltek itt emberek. Az egregyi dombon ma is látható műemlék templom az Árpád-korban épült, egyedülállóan megőrizve e letűnt kor emlékét.

A Hévízi gyógytó a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes termáltava, mely testet és lelket egyaránt felüdít.

Az Új-Zélandi tó, amelyik valóban nagyobb mint a hévízi tó, melegebb a vize, mégsem összehasonlítható a hévízi tóval. A különbség a két tó között az, hogy az Új-Zélandi tóban nem lehet fürödni és nem használható gyógyászati célokra.

A 4,4 hektáros nagyságú, 38 méter forrásmélységű tavat kén-, rádium-, és ásványanyag tartalmú forrás táplálja, mely bőséges vízhozamának köszönhetően a víz 48 órán belül teljesen kicserélődik. A hévízi tó vize egyenlő mértékben gazdag oldott és gáznemű anyagokban, egyesítve a szénsavas, a kénes, a kálcium, magnézium, hidrogén-karbonátos és enyhén radioaktív gyógyvizek kedvező tulajdonságait.

A víz hőmérséklete télen 23-25 °C, nyáron akár a 33-36 °C-ot is eléri. Vize állandó mozgásban van. Egyrészt balról jobbra forog lassan, másrészt pedig alulról felfelé, mivel a meleg víz állandóan felfelé tart, a hideg pedig süllyed le. Ez a kétirányú áramlás állandó mozgásban tartja a  tó vizét és ezáltal egyfajta masszírozó hatást éreznek a fürdőzők.

Érdekes és szinte Magyarországon egyedülálló látvány télen, amikor a kicsapódó gőzből párasapka képződik a tó felszínén. Ez a „sapka” gátolja a víz lehűlését, ugyanakkor egy természetes inhalatorium alakul ki. A levegőbe távozó kén-hidrogén és rádiumemanáció belélegezve gyógyhatást eredményez: karbantartja a fáradt hangszálakat.

Magyarország legrégebbi és legismertebb gyógyfürdője a római korból származó emlékek szerint több mint 2000 éves múlttal büszkélkedhet.

A hévízi tó a Tapolcai-medence vulkáni kúpjaival és a Tihanyi-félsziget forráskúpjával közösen 2003 januárjában felkerült a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság ajánlási listájára.