Különleges élőhely

Tavirózsa, vízililiom, tündérrózsa, lótusz - megannyi elnevezés, mellyel a vendégek illetik, de kétségtelen, a vízen ringatózó rózsaszín és lila virágok mindenkit elvarázsolnak Hévízen...

TÜNDÉRRÓZSÁK A TÓBAN

A tó élővilága a víz hőmérsékletének és összetételének köszönhetően egyedi. Magyarország növény-, és állatvilágnak néhány faja csak itt található meg.

Bátran mondhatjuk, hogy a Hévízi-tó legkülönlegesebb növényei a tündérrózsák, vagy tavirózsák. Richard Bright angol orvos-utazó is megemlékezik már a különleges virágokról 1815-ből származó könyvében.  A tóban a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba L.var. minor) az őshonos – ami ugyan a tóból szinte már kiszorult, de annál többet találhatunk belőle a kifolyón. Az 1800-as évek végén több kísérletet is tettek különféle tündérrózsafajok telepítésére, melyek közül az indiai vörös tündérrózsa (Nympaea rubra var. loniflora) meghonosítása zárult sikerrel. Az indiai vörös tündérrózsát Lovassy Sándor, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára honosította meg 1898-ban. Azóta a növény igazi jelképévé vált a városnak, ma már több színvariációját is láthatjuk a tóban és a kifolyón.

 

Tudta Ön, hogy

  • a vörös tündérrózsa hazája valójában a trópusi Kelet-India, Bengália
  • egy-egy tő egy nyáron akár 10-20 levelet is fejleszt
  • a virágok késő éjjel nyílnak és másnap délelőtt csukódnak csak be
  • a virágzás júniustól egészen november végéig tart
  • a virágok nem csak esztétikailag fontosak, de nagy szerepet játszanak a víz lehűlésének fékezésében
  • a fenéken szertekúszó indák pedig a gyógyiszapot védik
  • a tavirózsák vándorolnak. Nagyjából 5 évente új helyet keresnek maguknak a tóban.

 

A rózsaszín tündérrózsák telepítésének története és egyéb érdekességek a virágról

A múlt század harmincas éveiben már kísérletet tettek arra, hogy trópusi eredetű tündérrózsákat honosítsanak meg a tóban. A nagyváradi Püspökfürdő meleg vizéből előbb a budapesti Lukács-fürdőbe, majd innen Hévízre telepítették az egyiptomi fehér tündérrózsa (Nyphaea lotus) egyedeit. Ez azonban akkor nem bizonyult maradandónak. 1898 és 1906 között Lovassy Sándor, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára gondolt egy merészet és nagyszabású tündérrózsa-honosítási akcióba kezdett Hévízen. A budapesti tudományegyetem gazdag botanikus kertjének Viktória-házából több trópusi tündérrózsafaj gyöktörzs-darabkáját megszerzett, s azokat az iszapba ültette. Az első esztendőben Lovassy Sándor az egyiptomi fehér és az indiai vörös tündérrózsa hosszú virágú alfajának (Nymphaea rubra) honosításával próbálkozott. Az előbbi növénnyel végzett kísérletek a múlt századihoz hasonlóan ezúttal sem vezettek eredményre, viszont az utóbbi már 1898-ban megmutatta életképességét. A telepítést követő 33. napon, 1898. július 25-én nyílt ki Hévízen az első vörös tündérrózsavirág, amelyet természetesen a hévízi fürdővendégek nagy érdeklődése kísért.

Lovassy Sándor más fajokkal is kísérletezett

De igen. A következő évben Egyiptomból, Indiából és Afrikából származó kék tündérrózsafajokat próbált telepíteni, sőt, még az amazonasi Viktoria regia telepítését is megkísérelte. Ez utóbbi 1903 augusztusában virágozni is kezdett a tóban, ám megtelepedni végül nem tudott. Kezdetben sikeresnek ígérkezett a kék virágú, napközben nyíló dél-afrikai kék tündérrózsa honosítása is, a tó talaja és mikroklímája azonban – több fajéhoz hasonlóan – nem volt számára megfelelő.

Mit lehet tudni a virágról?

A tropikus Kelet-Indiából, közelebbről Bengália mocsaraiból, lassú folyású sekély vizeiből származó tündérrózsa 1803-ban került Európa botanikus kertjeibe. Általában éjjel kezd el nyílni és a napsütéses időben kora délutánra becsukódik. Ha azonban az idő borongós, akkor egész nap nyitva marad. Érdekes az is, hogy a növény szára az iszapban van, onnan törnek vízfelszínre a levelek, néha 4-5 métert is megtéve. A virágok májustól novemberig láthatók, egy-egy virág három napig díszlik. Egy nem háborgatott tő egy nyáron 60-90 levelet fejleszt. Ősszel a tündérrózsák visszahúzódnak az iszapba és tavasszal hajtanak ki ismét.

A virágnak klimatikus szerepe is van

A tavirózsák nem csak esztétikai értékűek. A tó jelentős részét beborító növények hatékonyan fékezik a víz lehűlését, mint ahogyan a tavat övező véderdő is szerepet játszik a gyors vízhőfokcsökkenés megakadályozásában, mert útját állja a párát felszaggató szélnek. A tó flórájának említésre méltó növénye a lefolyócsatornában nagy tömegben nyíló fehér tündérrózsa is.

Keresd fel a meleg vizű patak melletti mocsári élővilágot, nyújts, fuss, edz az erdőben, vagy hűsölj itt a családdal egy forró nyári napon. A véderdő egy csepp természeti csoda, madárcsicsergés, csend és friss levegő a nyüzsgő város szívében.

Véderdő

A 4,44 ha nagyságú Hévízi-tavat nagyjából 50 hektár nagyságú véderdő veszi körül. Ennek egy része a Tófürdőtől Északra, a kórházépületek és a Kossuth Lajos utca között helyezkedik el, egy része a tótól Nyugatra a Dobogómajor irányába, egy része pedig a tó Déli oldalán található az Ady Endre utca két oldalán.
A Véderdő fáinak egy része nem őshonos fafaj. Amikor a Festetics család elhatározta, hogy fürdőhellyé alakítja hévízi birtokát, a mocsárral is kezdeni kellett valamit. A mocsarat elkezdték részben lecsapolni, a megközelíthetőség érdekében utakat kialakítani, az elfolyó gyógyvizet patakokba terelni, és természetesen fásítani. Ennek a fásítási folyamatnak kiemelkedő időszaka az 1920-as, 30-as évekre tehető, amikor gróf Ambrózy Migazzi István felügyelte a fásítási munkákat. A mocsárciprusok mellett más fafajok is helyet kaptak az erdőben. Jellegzetes, mára termetes faóriásokká növekedett platánok, kőrisek, bükkök, tölgyek és a különlegességnek számító kínai ősfenyők. Természetesen maradtak a tájra jellemző fajok is, mint a gyertyán, fagyal, som, mogyoró. Van itt vackor, tehát vadkörte és kökény is.

Az erdőnek több funkciója is van: Védi a tavat a szelektől és így a gyors kihűléstől. Védenek továbbá a levegőben terjedő szennyeződésektől, árnyékot adnak, megszűrik a város zaját és nem utolsó sorban oxigént termelnek. E mellett számos kis erdei állatnak nyújtanak élőhelyet és menedéket. 

Az utóbbi években komoly nemzeti park által felügyelt erdőrekonstrukciós program valósul meg az erődben, melynek célja elsősorban az erdő változatosabb korúvá tétele, mivel a telepített erdő hátránya, hogy fái egyszerre öregszenek. E mellett az erdőjáró vendégek nagy örömére lesz néhány nagyon új eleme is az erdőnek

A tó körül és a Véderdőben táblarendszer segíti a tájékozódást, valamint az ott élő növény és állatvilág megismerését.

 

A Véderdő jelképes fái a Mocsári ciprusok

A Hévízre bevezető Festetics-allé jellegzetes fái a mocsári ciprusok (Taxodium diistichum). A mutatós, nyáron üde zöld, laza lombkoronájú fák, valójában Észak-Amerikai eredetű díszfák. Hévízen számos példány található belőlük, hiszen a tavat körülölelő véderdőbe, vélhetően a fafaj számára ideális talaj és éghajlati viszonyok miatt sokat ültettek. A ciprussor telepítését gróf Ambrózy Migazzi István felügyelte. Ugyancsak az ő nevéhez fűződik a Jeli Arborétum létrehozása is. Jellegzetessége, hogy más ciprusokkal ellentétben levelei ősszel izzó vöröses-barnára változnak, majd télre lehullanak. Látványuk mind zölden, mind vöröses színben pompázatos. A mocsárciprusokat felvették a hévízi helyi értéktárba is.
Manapság megcsodálhatjuk őket az Ady utca tóig tartó szakaszán, a Hévízre bevezető úton a Nagyparkolóig, sétálva a Tó melletti Véderdő sétányán és a Hévíz-Keszthely közötti kerékpárút hévízi szakaszán.

Lombkorona kilátó

Megnézni a fák lombkoronáját 6-8 méteres magasságban? Hallgatni a madarak csiripelését és a susogó fák hangját. A hévízi Véderdő Lombkorona Sétánya minderre lehetőséget ad, sőt még többet! Mert ha egészen a végéig, a legmagasabb pontig sétálunk akár a Hévízi-tavat is megpillanthatjuk.

Aktív programok a Véderdőben

Egy természetvédelmi terület is lehet izgalmas és lehet tere az aktív kikapcsolódásnak. Keresd fel a séta és futóútvonalakat, csodáld meg a meleg vizű patak melletti mocsári élővilágot, nyújts, fuss, edz az erdőben, vagy hűsölj itt a családdal egy forró nyári napon. A véderdő parkja egy csepp természeti csoda, madárcsicsergés, csend és friss levegő a nyüzsgő város szívében.

 

Aki nem látta még a tavirózsák közt "libasorban" lavírozó vadkacsa fiókákat, a kis vöcsök víz alatti merüléseit, a kis fehér fejű szárcsákat, az nem is tudja micsoda kincs ez a víz mindannyiunknak. A tó és a víz, ami valakinek valóban az élet forrása és helyszíne...

Kisvöcsök

A kisvöcsök a legkisebb és legzömökebb vöcsökfaj. Magyarországon egyedül itt telel át, a kifolyó területén folyamatosan lehet egy-egy családdal találkozni, de sokszor a tófürdő területén is fészket rak. Egyik évben épp az egyik, télen lezárt lépcsőn költött a vendégek legnagyobb örömére, akik így szinte néhány méteres távolságból figyelhették nap mint nap a fiókák növekedését. A többi vöcsökkel ellentétben nem csak halakkal, hanem kisebb, vízben élő állatokkal is táplálkozik.

 

Vándorlók és állandó lakók

Vannak, akik csak nyáron jönnek és vannak, akik épp ellenkezőleg, áttelelni érkeznek Hévízre. És most nem feltétlenül az üdülővendégekre, hanem a vízimadarakra gondolunk. Tavasszal megérkeznek a füsti fecskék és molnár fecskék, majd a szárcsák, akik szívesen költenek a meleg vizet szegélyező növények között. A kis kárókatona sem ritka vendég, és sokszor a Kis-Balatonról repülnek át ide szürke gémek vagy kócsagok. Velük ellentétben a vadkacsák már otthonosan érzik magukat a tó partján egész évben.

 

Jégmadár

Nincs állandó költőhelye, mert vándorló madár, de akinek szerencséje van élőben látni, biztos megcsodálja a csodás jégmadarat. A hévízi kifolyón lehet találkozni ezzel a jellegzetes, halakkal táplálkozó, zömök testű kis madárral.

Mi kell ahhoz, hogy trópusi körülményeket kedvelő állatok és növények teljesen természetes körülmények között Magyarországon is jelen legyenek? A válasz egyszerű: a Hévízi-tó!

Különleges állatok, melyekből van olyan, ami csak a Hévízi-tóban él meg

A növények mellett a tó állatvilága is igen változatos. Élnek itt apró egysejtűek és gerincesek is. A fürdőzőket nem zavarják, hisz csak az szerez tudomást létezésükről, aki igazán kitartóan keresi őket. Planktonrákok, vízicsigák , halak, szitakötők, levél és virágbogarak, sőt  számos lepkefajnak ad otthon a tó és környezete. A kisebb állatok mellett vagy talán pont a kis állaton nagy száma és az ideális nyári-téli természetes adottságok miatt több nagyobb állatfajnak is otthont ad a Hévízi-tó és környezete. Ilyenek például a vízimadarak, melyek között vannak itt költő vagy itt telelő időszakosan megfigyelhető fajok, de vannak állandó lakók is és olyan madarak, melyek a Kis-Balaton környékéről látogatnak ide át. Egy jó  madármegfigyelő találkozhat vadkacsákkal, kisvöcsökkel, szárcsákkal, füsti - és molnárfecskékkel, szürke gémmel, kócsaggal, kis kormoránnal, néha hattyúkkal, jégmadárra és sok kisebb testű énekesmadárral is.

 

 

A termál vízben nem csak kisebb testű állatok élnek, de vannak halak, rákok, siklók, békák, melyek nagyon jól alkalmazkodtak a termálvíz adta hőmérsékleti és vízösszetételi körülményekhez. Ilyenek a kisebb testű kárászok, compók,  a szúnyogirtó fogasponty, a szivárványsügér, dévérkeszeg, jászkeszeg. Ezek közül a halak közül vannak őshonos fajok a tóban, és vannak olyanok, amik más vizekből vagy betelepítéssel kerültek ide. Legegyedibb faj a hévízi törpenövésű magyar vadponty, ami csak itt. Halak mellett találkozhatunk még a vízben kockás siklóval, ami bár van, hogy riadalmat okoz, de teljesen veszélytelen állat. Főleg a kifolyókban pedig kisebb termetű rákok élnek, melyek jó indikátorai a víztisztaságnak.

Mikroszkopikus fajok

A hőforrás jellemző növényei a kékalgák, melyek egyes fajait fehérjéjük különleges összetétele tesz alkalmassá a magas hőfokon való életre. A kénbaktériumok is jellegzetes lakói a tónak, képesek a vízből kiválasztott ként a sejtjeikben raktározni. A tóban lakó különböző baktériumtörzsek teszik a tó vizét fertőtlenítő hatásúvá.

A mikromonospórák egy különleges faja is él a tóban, melyet „hévízi mikromonospórának” neveztek el lakóhelye után – mivel korábban még nem találkoztak vele. Erőteljes fehérje és cellulózbontó, így fontos élőlénye a tó víz alatti talajának.

A szintén Hévízen felfedezett sugárgomba faj is különlegesnek mondható: Közép-Európában egyedül itt fordul elő. Sejtjeiben és azok környezetében jódkristályokat halmoz fel.

Nemzeti kincs a hévízi szúnyogirtó fogasponty

 

A legnépszerűbb állatokról és növényekről itt olvashatsz érdekességeket!

Tudta Ön, hogy

  • a tóban és környékén 66 csigafaj él
  • őslakos halfaj a közönséges kárász és az aprópikkelyű compó? De találkozhatunk szúnyogirtó fogasponttyal, ezüst kárásszal vagy naphallal is
  • kecskebéka mellett él még itt kacagó béka, és vöröshasú unka
  • a nádasban fel-fel tűnik a mocsári teknős, a pettyes gőte és néhány vízisikló is
  • ősszel és tavasszal récék lepik el a lefolyó környékét? Télen pedig itt találnak menedéket a bütykös hattyúk, dankasirályok és a szárcsák
  • vízi cickány, erdei cickány, vakond is megmutatja magát a turistáknak

 

Hévízi különleges élővilágáról a National Geographic is írt már cikket!

 

 

 

Főbejárat &
Festetics Fürdőház bejárat

dr. Schulhof Vilmos sétány és Ady Endre utca


Szezonon kívül
2024. január 1. - 2024. március 24. és
2024. október 07. - 2025. március 30.

Nyitás: 9.00
Pénztár zárás: 16.30
Fürdési idő/wellness használat vége: 17.00
Kapuzárás: 17.30

 
Decemberi ünnepnapok!
Rövidített nyitvatartás:
2024.12.24. 9:00 - 14:00
2024.12.31. 9:00 - 16:00
2025. 01.01. 11:00 - 17:30
A többi napon a szokásos nyitvatartással várja vendégeit!
 

Előszezon / Utószezon
2024. március 25. - 2024. május 26.
2024. szeptember 9. - 2024. október 6.


Nyitás: 9.00
Pénztár zárás: 17.30
Fürdési idő/wellness használat vége: 18.00
Kapuzárás: 18.30


Főszezon
2024. május 25. - 2024. szeptember 8.

Nyitás: 8.30
Pénztár zárás: 18.00
Fürdési idő/wellness használat vége: 18.30
Kapuzárás: 19.00

Decemberi ünnepnapok
 
Fürdőzárás 2024.12.24-én 14:00; 2024.12.31-én 16:00. Fürdőnyitás 2025. 01.01-jén 11:00 órakor.

Deák-téri
"nyári" bejárat

Deák Ferenc tér


JELENLEG ZÁRVA

Nyitás: 8.30
Pénztár zárás: 18.00
Kapuzárás: 19.00

 

A nyitvatartás és az árak megváltoztatásának jogát a Hévízi Szent András Reumakórház és Gyógyfürdő fenntartja.
A Schulhof bejárat és Festetics Fürdőház pénztárainál a SZÉP Kártyák mindhárom zsebéből fizethet.

Hévízi Tófürdő telefonszám
+36 30 959 1002


 

Jegyárak

Érvényes 2023. április 1-től visszavonásig

3 órás jegyek

3 órás 4 500 Ft
3 órás 60 év felettieknek 4 000 Ft
3 órás diákoknak 4 000 Ft
Gyermek (6-14 év között) 3 órás 2 400 Ft
Csoportos 3 órás (20 fő felett) 4 000 Ft

Egész napos jegyek

Egész napos jegy 7 500 Ft
Egész napos 60 év felettieknek 7 000 Ft
Egész napos diákoknak 7 000 Ft
Egész napos gyerek / 6-14 éves korig.6 év alatti gyerekek részére a belépés ingyenes.
3 600 Ft

Egész napos kombinált családi jegy

minimum 3 fő esetén, ha legalább 1 gyerek

Felnőtt 7 000 Ft/fő
Diák (14 év felett) és
Nyugdíjas (60 év felett)
6 000 Ft/fő
Gyermek (6-14 éves korig) 3 600 Ft/fő

Kiegészítő jegyek

+ 1 óra hosszabbítás (3 órás jegy mellé)
1 800 Ft
+ hosszabbítás egész naposra (3 órás jegy mellé)
3 600 Ft
+ Wellness kiegészítő jegy (bármelyik jegy mellé)
3 300 Ft
Pótdíj (időtúllépés esetén, minden megkezdett 30min)
1 000 Ft

Bérletek

10 órás - érvényes 15 naptári napig, napi kétszeri belépéssel
13 000 Ft
+ 2 000 Ft kaució
20 órás - érvényes 25 naptári napig, napi kétszeri belépéssel 23 000 Ft
+ 2 000 Ft kaució

Egyéb jegyek

Zárás előtti jegy (fürdés vége előtt 2 órával)
3 600 Ft
Látogatójegy (fürdésre nem jogosít, max. 30 min)
1 900 Ft + 3 000 Ft kaució
Ruhatár (szezonális) 300 Ft / csomag
Úszógumi kölcsönzés (napi díj)
700 Ft + 2 000 Ft kaució


Diák és senior kedvezmény csak diákigazolvány / személyazonosításra alkalmas fényképes igazolvány előzetes bemutatásával vehető igénybe.

 

Hasznos információk:

Napi jegyek: Felhasználható kizárólag a vásárlás napján. Egyszeri belépésre jogosít. Időtúllépés esetén pótdíj kerül felszámolásra. Kiegészítő jegy időtúllépés esetén nem váltható.

Bérletek: Kaució visszatérítés a lejáratot követő 5 napon belül lehetséges, kiegyenlítésére csak készpénzben van lehetőség a fürdési idő végéig. A bérletek napi 2 alkalommal jogosítanak belépésre. Az első távozást követően 15 peres türelmi idő után van lehetőség a második belépésre. Távozáskor a szekrényszám automatikusan törlődik. A szekrények tartalmáért ezután felelősséget nem vállalunk. Időtúllépés esetén pótdíj kerül felszámolásra.

Hévízi Tófürdő telefonszám: +36 30 959 1002

 

 

       

 

 

 

Hírlevél feliratkozás

Értesüljön a legfrissebb akciókról, programokról!